Isten gyermekeire a hálaadás jellemző. Nagyigényű emberek nehezen köszönnek meg valamit.
Magától értetődően elfogadják a jót, de elégedetlenek, ha nem kívánságuk vagy elgondolásuk szerint történik valami. A kérő imádság általánosabb.
A nyomorúságban olyanok is odafordulnak Istenhez, akik egyébként nem akarnak tudni róla.
Hasonlítanak a kilenc bélpokloshoz, akik könyörületért Jézushoz kiáltottak, de a hálaadást már elfelejtették.
Ne felejtsd el, mi minden jót tett veled az Úr!
Saját cselekedeteinket nem felejtük el, és azt a rosszat sem, amit velünk tettek, azonban könnyen elfelejtjük azokat a bántalmakat, amiket Istennek okoztunk és mindazt a jót, amit Ő ennek ellenére tesz velünk.
A hála az egyetlen dolog, amivel Istennek valóban örömet szerezhetünk.
Csak ennyit kaphat tőlünk, hiszen mi mindig a megajándékozottak vagyunk.
A hála egyúttal Isten új kegyelmének megtapasztalására is módot nyújt.
A hála egyúttal Isten új kegyelmének megtapasztalására is módot nyújt.
"Aki hálával áldozik, az dicsőít engem, és aki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását"(Zsolt 50, 23).
Csodálatos erő rejlik a hálaadásban és dicsőítésben (2 Krón 20, 21-26).
Azt is megtapasztalhatjuk, hogy a sötét és gonosz gondolatok eltűnnek, ha elkezdjük dicsérni Őt és hálát adunk neki.
A hálátlanság útján megszegényedünk, a hálaadásban mindig gazdagabbak leszünk.
Azt is megtapasztalhatjuk, hogy a sötét és gonosz gondolatok eltűnnek, ha elkezdjük dicsérni Őt és hálát adunk neki.
A hálátlanság útján megszegényedünk, a hálaadásban mindig gazdagabbak leszünk.
"Hálát adjatok mindenkor mindenért!" - csak Jézus Krisztus által lehetséges ez.
Csak őáltala ismerhetjük fel a nyomorúságos időkben is az áldásokat.
Csak őáltala ismerhetjük fel a nyomorúságos időkben is az áldásokat.
Ezek mind mélyebbre visznek az Atyával és a Fiúval való közösségbe.
Az Isten iránti szeretet tüzét a viharok hatalmasan felszíthatják, de a jó napokban sokszor elhal a hálaadás.
A veszély pillanatában is elmarad a hála, de utána felismerjük, hogy éppen a fájdalmas tapasztalatok útján nyertünk jó gyümölcsöket.
Az örökkévalóságban mindenképpen hálát adunk majd a nehéz időkért.
Az örökkévalóságban mindenképpen hálát adunk majd a nehéz időkért.
A hála és imádat mennyei foglalatosság, a pokolban csak a tehetetlen düh kiáltása hallatszik.
Már most gyakoroljuk szorgalmasan a hálaadást, hogy majd az örökkévalóságban teljes és tiszta harmóniában olvadjunk bele az Istent dicsőítő kórusba.
Ha a lelkünket nyomja valami, mondjuk együtt a zsoltáríróval: "Ébredj fel lant és hárfa!"
Már most gyakoroljuk szorgalmasan a hálaadást, hogy majd az örökkévalóságban teljes és tiszta harmóniában olvadjunk bele az Istent dicsőítő kórusba.
Ha a lelkünket nyomja valami, mondjuk együtt a zsoltáríróval: "Ébredj fel lant és hárfa!"
Merüljünk el Isten gazdagságában, hogy hálát tudjunk adni neki mindenért.
