"A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató."(Jakab 3. 17)
Isten bölcsessége kiformálódik gyermekeinek lényében és életmódjában.Jakab különbséget tesz a felülről való és a földi, sőt ördögi bölcsesség között.
Ez utóbbit a teljes önzés jellemzi.
A felülről való bölcsesség tiszta, óvakodik minden bűntől, sőt utál minden tisztátalanságot.
Arra indít, hogy egyedül Isten tetszését keressük.
Engedi magát meggyőzni, mint Jézus engedett a kánaáni asszony érvelésének.
Nem érzi magát hibátlannak, tévedhetetlennek. Alázatosan elfogadja a helyreigazítást és isteni módon belátó.
A mennyei bölcsesség tele van irgalmassággal és jó gyümölcsökkel.
Szabad lett az irgalmatlan fukarságtól és a szívtelen önzéstől, amely nem szeret áldozatot hozni.
Az önző ember arca kemény. Sötét redők árnyékozzák be, amikor mások nyomorúsága kopogtat az ajtón.
A felülről való bölcsesség ragyogóvá teszi az arcot és a kemény vonásokat megváltoztatja (Préd 8, 1).
A bölcs élete gyümölcsöket hoz, amelyeken mások felüdülnek és örök életre jutnak.
- A mennyei bölcsesség nem részrehajló, helyesebben - nem hasonlott meg önmagával.
Nem személyválogató, nem ismeri az ellenszenvet.
A felülről való bölcsesség tiszta, óvakodik minden bűntől, sőt utál minden tisztátalanságot.
Arra indít, hogy egyedül Isten tetszését keressük.
Távol tart magától minden tisztátalan kívánságot, mely tönkreteszi a szív nemességét, gyengédségét. - Ez a bölcsesség békeszerető.
Eltávolítja az útból a kölcsönösen zavart okozó dolgokat. Tud bocsánatot kérni, ha igazságtalan volt.
Megbocsát, nem ró fel semmit. Ahol csak teheti, kerüli a vitát és perlekedést; a felindult szíveket lecsendesíti és szelíden biztat.
- A szelíd válasz lecsendesíti a haragot (Péld 15, 1), de az önző ember kemény, barátságtalan és szeszélyes. - Az igazi bölcsesség tanulékony.
Eltávolítja az útból a kölcsönösen zavart okozó dolgokat. Tud bocsánatot kérni, ha igazságtalan volt.
Megbocsát, nem ró fel semmit. Ahol csak teheti, kerüli a vitát és perlekedést; a felindult szíveket lecsendesíti és szelíden biztat.
- A szelíd válasz lecsendesíti a haragot (Péld 15, 1), de az önző ember kemény, barátságtalan és szeszélyes. - Az igazi bölcsesség tanulékony.
Nem ragaszkodik mereven, önfejűen a saját véleményéhez. Készségesen és hálásan elfogadja, ha hibáira figyelmeztetik (Zsolt 141, 5).
Engedi magát meggyőzni, mint Jézus engedett a kánaáni asszony érvelésének.
Nem érzi magát hibátlannak, tévedhetetlennek. Alázatosan elfogadja a helyreigazítást és isteni módon belátó.
A mennyei bölcsesség tele van irgalmassággal és jó gyümölcsökkel.
Szabad lett az irgalmatlan fukarságtól és a szívtelen önzéstől, amely nem szeret áldozatot hozni.
Az önző ember arca kemény. Sötét redők árnyékozzák be, amikor mások nyomorúsága kopogtat az ajtón.
A felülről való bölcsesség ragyogóvá teszi az arcot és a kemény vonásokat megváltoztatja (Préd 8, 1).
A bölcs élete gyümölcsöket hoz, amelyeken mások felüdülnek és örök életre jutnak.
- A mennyei bölcsesség nem részrehajló, helyesebben - nem hasonlott meg önmagával.
Nem személyválogató, nem ismeri az ellenszenvet.
Mindent isteni mértékkel mér és enged a felülről való vezetésnek. - Képmutatás nélkül való.
A testi okosság keresztül-kasul hamis, valótlan és álarc mögé rejtőzik.
A mennyei bölcsesség teljesen tiszta és igaz szavaiban, gondolataiban és magatartásában.
Nincsenek hátsó gondolatai és titkos redői. Egyszerű és egyenes.
Gyűlöli a kifogásokat, nem űz kétszínű játékot. A külső és a belső fedik egymást.
A testi okosság keresztül-kasul hamis, valótlan és álarc mögé rejtőzik.
A mennyei bölcsesség teljesen tiszta és igaz szavaiban, gondolataiban és magatartásában.
Nincsenek hátsó gondolatai és titkos redői. Egyszerű és egyenes.
Gyűlöli a kifogásokat, nem űz kétszínű játékot. A külső és a belső fedik egymást.
