"Akik nem vérből, sem testi ösztönből, sem valamely férfiú akaratából, hanem Istentől születtek. " (János 1, 13)
Az újjászületés nem választható el a megigazulástól. A megigazult embert Isten előhozza a bűn halálából és élővé teszi. A megigazult ember tehát újjászületett ember is. Ugyanannak a kegyelemnek két oldala ez. Éppen úgy nem oszthatók meg, mint maga Jézus sem osztható ketté. - Isten gyermekeinek életében két születés van. Az elsőben az Ádámtól örökölt életet nyerik el, a másodikban a krisztusi életet. Egy új emberiségnek lettek a tagjai, mely Krisztustól ered. Az első ember, Ádám, földi és éppen ezért mi is földi teremtések vagyunk. A második ember, Krisztus, mennyei s így az övéi egyben mennyeiek is. Ami testtől született, test is marad; csak az újjászületés útján jutunk Isten országába.
"Szükséges nektek újonnan születnetek" - mondja Jézus. Mindaz, aki vérből és a test akaratából születik, bűnös és gonosz természetet hoz magával a világra. A rosszra való hajlam bennünk van és ez a sötét, önző testi akarat plántálódik tovább. Természettől fogva a "harag gyermekei" vagyunk, tehát nem vagyunk részései a szeretet országának. Csak újjászületés révén juthatunk be abba az új emberi közösségbe, mely Jézussal vette kezdetét. Szüleinktől örökölt vér szerinti származásunkban is akadnak használható jellemvonások és hálaadást kiváltó adottságok. De a gonosz tulajdonságok is tovább öröklődnek és tapasztalatból tudjuk, milyen nehéz ezeken a gonosz hajlamokon úrrá lennünk, melyeket úgyszólván vérünkben hordozunk. Mennyi bajt és fájdalmat okozott már például az átöröklött terheltség! De Jézus még ezeken a természeti tehertételeken is úrrá tud lenni. Senki ne gondolja tehát, hogy ennek így kell lennie s ez vagy az a bűn már a vérében van. Isten Fiának vére a mi szennyezett ádámi énünket is tisztává teheti.
Az Istentől született emberben egy új, felfelé mutató élet indult meg. A testi gondolkodás Istennel való ellenségeskedést hoz magával. Isten gyermekei viszont összhangban élnek mennyei Atyjukkal. Új életüket nem egy férfi indulatának, hanem a szent Isten akaratának köszönhetik (Jak 1, 18).
Szent szeretetének ez az akarata nyomja rá bélyegét gyermekeire. Volt-e már ilyen második születésben részed, melyben Istentől új, és tiszta életet kaptál ajándékba, vagy még mindig az első, a földi, azaz bűnből való születésed hatásai alatt élsz csupán?
