2023. október 12., csütörtök

A GŐG LEALACSONYÍT❣️

"💞Aki felmagasztalja magát, megaláztatik. " (Lukács 18, 14)

A nagyravágyás mélyen a természetünkben gyökerezik.
Az alapvető bukást tulajdonképpen ez okozta.
"Olyanok lesztek, mint az Isten."
A kígyó ezzel a csábító kilátással ébresztette fel a gőgöt a paradicsomban.
Ezért bukott el az első ember és veszítette el igazi nagyságát. Alapjában véve az ember lealacsonyítja magát a gőgössége, elbizakodottsága által.

Csak az alázatosság ad igazi nagyságot! 

A kevélyeket Isten kitaszítja és a pokol mélyéig alázza.
A gőg pontosan ellentéte Istennek.
Az önteltség mindig önistenítés, ezért Isten a kevélyeknek ellene áll.
Önmaga dicsőítésével Isten dicsőségét rabolja meg az ember.
Nemcsak külső fellépésben vagy magatartásban kell felismernünk a gőgöt.
Bár a büszke szavakból, öltözetből és járásból, tekintetből és mozdulatokból is kiolvasható, mégis a szív mélyén fészkel, mégha külső szerénység vagy alázatosan hangzó beszéd mögé rejtőzik is. 
Lehetséges, hogy úgy teszünk, mintha szívesen félreállnánk, mégis felháborodunk, amikor háttérbe szorítanak bennünket.

A gőgöt két dologról lehet felismerni: a gőgös embernek nem lehet semmit sem mondani, nem lehet figyelmeztetni; hibátlannak tartja önmagát, sem helyreigazítást, sem ellentmondást nem tud elviselni.
A gőgös emberek érzékenyek, ingerlékenyek, könnyen megsértődnek.
Szeretetlenek és hidegek mások iránt, lenézik a másikat, és ha az többet ér vagy jobb eredményt mutat fel, akkor gyűlölik és irigylik őt. A gőgöt a legnehezebb kiirtani.
Míg az ember meg nem tér, akadálytanul nő, hízik és terpeszkedik.
A megtéréskor hatalmas ütést kap és egy időre talán el is tűnik, mert a bűnbánat fájdalmában az ember átérzi semmivoltát és értéktelenségét.
De azután újra feltámad, ha nem is a régi durva formában, hanem mint lelki gőg.
Az ember elbizakodott lesz a bibliaismeretére, ítélőképességére, igehirdetői adottságára és lenéz másokat.
Így nem egy hívő bukott el megszégyenítő módon.
Isten pedig megengedte, mert hamis magasságokba tévedt.
A bukást legtöbbször a kevélység előzi meg.
Ha mi nem hajlunk meg, akkor Isten mindig mélyebbre vet le. - Uram, őrizz meg a nagyravágyástól és tégy alázatossá engem! Ne engedd, hogy a gőg hamis magaslatai felé törtessek!

Lukács 18:10-14
,,💞Két ember ment fel a templomba imádkozni, az egyik farizeus, a másik vámszedő.
A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, parázna vagy olyan, mint ez a vámszedő is.
Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szereztem.
A vámszedő pedig távol állva még a szemét sem akarta az égre emelni, hanem mellét verve ezt mondta: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!
Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz, mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.,, (Károli rev.)