JÉZUS KÖVETŐKET AKAR❣️

💞,,Aki nekem szolgál, engem kövessen! " (János 12, 26)

Az óember halálából kihajtó új élet a Jézus szolgálatában és követésében eltöltött élet.
Az óember gyűlöli a szolgálatot. Inkább parancsolni szeret és kiszolgálást igényel. 

A maga ura kíván lenni, keresztülvíve a saját akaratát, nem igazodva másokhoz. 

Önmagába és a világba szerelmes.
De az új élet Jézusból való élet; aki őt szereti, feladja önmagát és egészen az Úrnak adja oda magát.
Az ilyen ember nem a maga útját járja már, hanem követi a Megváltót.
- Nemcsak lelki munkával szolgálhat az ember, hanem azzal is, ha bármely munkát, még az alacsonyrendűt is, gonddal és hűséggel végez Öérte, s ha mindent az Ő dicsőségére tesz, önmagát teljesen átadva neki.

Arndt János mondta: "Krisztusnak sok a szolgája, de kevés a követője."
Az idők folyamán a keresztyénség a bűnös természet ízléséhez igazodott. 

Megalkudott az óemberrel és Jézus követelményeivel.
Az óember sok mindenre rávehető, csak a saját maga feladására nem. 

Az ember szeretné az óembert is magával vinni Krisztus követésébe és elviselhető létet kíván neki biztosítani, így jól megfér a világgal, nem kell viselnie annak gyűlöletét és haragját.
Az Úr Jézus senkit sem kényszerít követésére, ebben mindenki maga dönt.
De ha már egyszer elhatároztad, hogy szolgálsz neki, akkor ne a magad ízlése és belátása szerint akarj járni, hanem járj azokon az utakon, amelyeken az Úr maga is járt földi napjaiban.

Jézus követése sokba kerül, sőt mindenbe: az óember életébe.
Ne tussold el a nehézségeket. Aki átsiklik rajtuk, nagy csalódásokat él majd át. 

Az Úr Jézus maga szólít fel arra, hogy számítsuk ki a költségeket, mielőtt a nagy munkába belefogunk (Luk 14, 28).
Jézus követésének az útja nem sima, teli van tövissel.
Aki rálép, nemcsak régi, lomha, élvezethajhászó és szenvedélyes természetével kerül szembe, hanem környezetével is.
Minden lehetséges kifogás és meggondolás felhangzik és szívünkben visszhangra is talál.
Az ilyen ellenvetéseket a leghatározottabban el kell hallgattatnunk, mert alapjában véve a Sátán áll mögöttük és el akarja előlünk zárni az utat.

 

Jelszavunk legyen: "Vissza nem fordulok!"

JÉZUS LÁBAINÁL

"Mária tehát, amint odaért, ahol Jézus volt, meglátva Őt, leborult a lába elé. "(János 11, 32)

1. Ez az a hely, ahol menedéket találunk. 

Ezért borult Mária Jézus lába elé. Lázár meghalt. Miért nem jött az Úr? 

Ezzel a teherrel és nyomorúsággal esik oda az Úr elé. Tegyünk mi is így. Szorultságunkban, gondjainkban, minden belső gyötrelmünkkel ne vergődjünk magunkban. 

Mindennel, ami lehúz, akár mások nyomorúságával is, boruljunk előtte hittel térdre. 

Így tett a kananeus asszony, elállva Jézus útját. 

Az Úr soha nem megy el irgalmatlanul azok mellett, akik nála keresnek segítséget és vigasztalást. Megerősíti és felüdíti az embert a teher alatt.

2. Jézus lábainál van a legjobb pihenőhely. Luk. 8, 35-ben olvasunk arról a szerencsétlen emberről, akit egy sereg gonosz lélek szállott meg. 

Végül is ott találták ezt az embert, akiből a démonok kimentek, Jézus lábainál, felöltözve, ép értelemmel. Azelőtt hajszolták és üldözték őt a démonok, nyugtalanul bolyongott mindenfelé. Jézus megszabadította őt ezektől a borzalmas szellemektől. 

Igazán csak nála pihenhet meg a test és a lélek. 

Ha munkád idegessé tesz, nyugtalanságba sodor, ha lelkedben gondok és kétségek viharzanak, idegeid pattanásig feszülnek és elvesztetted lelki egyensúlyodat, keress lehetőséget és csendet az imádkozáshoz, Jézus lábainál! 

Ha így megnyitjuk lelkünket az Ő számára, őáltala újra magunkra találunk, de ha elveszítjük Őt, akkor önmagunkat is elveszítjük és kívánságaink és a sötét hatalmak uralma alá kerülünk.

3. Jézus lábainál mindig tanulunk (a tanítvány név is innen ered). 

Mária "leült Jézus lábaihoz és hallgatta az Ő beszédeit" (Luk 10, 39). 

Van eredménytelen tanulás is. 

Akik mindig tanulnak, de az igazság megismerésére soha el nem jutnak, nem ülnek lelki értelemben Jézus lábaihoz. 

Mindenféle emberi okoskodásra hallgatnak, kielégítik kíváncsiságukat, tudni akarnak sok mindent és végül olyan tanítások felé sodródnak, amelyek nem segítik elő belső növekedésüket. 

Aki igazán tanul Jézus lábainál, az megnyitja lelkét az Ige kijelentése, intése és vigasztalása előtt. 

Az ilyen áldott tanulás miatt nem maradnak el földi foglalatosságaink sem. 

- Végül:
4. Jézus lábainál van az imádat és a hálaadás igazi helye. 

A tíz bélpoklos közül csak az az egy borult Jézus lábaihoz, aki hálás volt. 

Jézusban az Atya dicsősége van, ezért őmaga Isten imádásának igazi helye.

EGYRE TÖBB GYÜMÖLCS!

"Az én Atyám a szőlőműves. Minden vesszőt, amely bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz, mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen. " (János 15, 1-2) 

Isten ellenőrzése alatt állunk. Éles a szeme, minden gyümölcstelen vesszőt észrevesz és lemetsz. 

Nem magától hullik le, Isten vágja le. 

Gondoljunk a Megváltónak arra a szavára: "Akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van." 

A vessző megszárad, a többi száraz ággal együtt összegyűjtik és tűzbe dobják. 

Ég, de nem ég el. Félelmetes fokozatosság ez. 

Az Úr senkit sem vet el, aki őhozzá jön, bármilyen elszáradt élete legyen is. 

A Megváltó minden bűnöst elfogad, aki mássá akar lenni. 

De ha kegyelmét nyilvánvalóvá tette rajta, várja, hogy gyümölcs jelentkezzék. 

Ha nem terem, akkor rettenetes az ítélet. Nem akarjuk lefesteni a poklot, de borzalmas lehet Isten haragjának a tüzében égni!

Isten meg akar őrizni ettől a sorstól, ezért tesz meg mindent, hogy a vessző több gyümölcsöt hozzon. Isten tisztogató munkát végez, csak a vadhajtásokat vágja le. Véreznek, de nem véreznek el. Megszabadít az életet akadályozó ballaszttól. 

Ha látszólag gyengévé is tesz, erőnket akarja megsokszorosítani. 

Ha semmivé tesz, azt akarja, hogy annál mélyebben gyökerezzünk meg benne. 

Ő kést használ, nem baltát vagy kardot. Nagyon óvatos, vigyáz, nehogy túl mélyre vágjon. 

Engedjük, hadd dolgozzék hát a metszőkés! Szükség van rá, hogy mélyebben megtisztogathasson.

A hívő keresztyének többnyire kisemberek, akiknek hangja és befolyása nem hat messzire, kezükbe nem sok szál fut össze. A közélet nagy gépezetében ők csak a kis kerék szerepét töltik be. 

Gyümölcsük nem feltétlenül kiemelkedő, nagy dolgokban mutatkozik meg; a legszebb gyümölcsöt a világ sokszor észre sem veszi. 

Hűség a kicsin, hordozóerő a nehézségek között, türelem, szívélyesség - különösen otthon - ilyen az észre nem vett gyümölcs. 

Van aki házon kívül kedves, otthon azonban zsörtölődő és fölényes. Ez rossz gyümölcs. 

A házbelieknek kell először megízlelniök a gyümölcsöt, amit az Úr Jézus munkál az övéiben. 

Az sem nagyon lényeges, hogy mindjárt valamiféle lelki munkát végezzünk. 

Tábitáról nem olvassuk ezt. Nekünk Isten dicsőségére kell élnünk; az, hogy az Ige szolgálatára elhív-e Isten, az más kérdés. Csak el ne vesszünk, miközben másokat térítünk! 

A legfontosabb gyümölcs a szeretet és a hálaadás.

A GYÜMÖLCSTERMÉS TITKA❣️

,,Én vagyok a szõlõtõ, ti a szõlõvesszõk. Aki énbennem marad, én pedig õbenne, az terem sok gyümölcsöt.,, (Ján 15, 5)

Az Úr Jézus nem vallásalapító. Mûködése nem csupán a múltra korlátozódik, nemcsak az írott és szájhagyományon keresztül munkálkodik.
Jézus nem csupán gondolatainkat termékenyíti meg, mint a nagy emberek szokták. Õ az „életünk élete, lelkünk lelke, ereje".
Személyes kapcsolatba léphetünk vele. „Krisztusban" - mondja sokszor az Ige.
Ezt a bensõséges életközösséget a szõlõtõ és szõlõvesszõk példájában helyezi szívünkre az Úr Jézus.
Szerves kapcsolatban vannak egymással, nekünk is így kell lennünk a Megváltóval.
Amint hozzákapcsolódunk, átjár az Õ életereje.
Maga Jézus viszi ezt véghez: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket." Keresi velünk a kapcsolatot.
Szeretetével igyekszik megnyerni minket. Igéjén át adja ezt a könyörülõ szeretetet.
Ha engedjük, hogy beszéljen velünk és magunkba fogadjuk szavát, akkor Õt magát fogadjuk be.
Ha beszédei bennünk maradnak, Õ maga marad meg bennünk (Ján 15, 7).
Szeretete tisztító, megszentelõ szeretet.
Nem vet meg senkit, mégha undok mocsárból jön is elõ, de a tisztulás utáni vágynak ott kell lenni!
Csak a megtisztulás alapján egyesülhetünk Jézussal.
- Ekkor élet támad halott szívünkben, zöldell, virágzik és jön a gyümölcs.
Tõle elválasztva lehetetlen gyümölcsöt teremni. Hiányzik az élet. Saját igyekezetünkkel sok mindent gyárthatunk, ami gyümölcshöz hasonló, de a mesterséges gyümölcs egészen más, mint a valódi.
Ahol az Úr Jézus munkálkodhat, ott minden magától jön, kényszer nélkül és nem erõszakoltan.
Ha savanyú ábrázattal tesszük a jót, az a savanyú vadszõlõhöz hasonlít, ami senkit nem üdít fel (Ézs 5, 2).
Az eredmény még nem jelent gyümölcsöt.
Minden életnek van valamilyen eredménye; az egyik vagyont hagy hátra, amit fáradsággal, szorgalommal, talán becsületesen keresett meg. Ez is valami, de nem gyümölcs Jézus szerint.
A másik tisztességre, megbecsülésre jut. Ez is ér valamit, de nem örökkévaló gyümölcs.
Csak ami Isten elõtt is számít, ami Istent és embereket felüdít, az gyümölcs.
Van, akinek szomorú az aratása: adósság a könnyelmû élet után, vagy kiélt, szétrombolt test, mert a kicsapongás aláásta egészségét, eltékozolta teste és lelke nemes erõit.
Csak Jézusból fejlõdhet ki az az élet, amely majd Isten mérlegén megfelel.

CSELEKVŐ HIT! 1.rész -

,,Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha cselekszitek ezeket.,, (János 13, 17)

A tudást nagy lépés választja el a tettõl.
Tudásban lehet jó elõmenetelünk, elménkkel gyorsan megragadjuk a dolgokat, különösen ha jó a felfogóképességünk. De a cselekedet gyakran csak mögötte sántikál, mint a koldus, vagy teljesen el is marad.
A keresztyénség azonban nem tanítások és igazságok halmaza, amit az ember az iskolában magába szed.
Az igazi keresztyénség lélek, élet és erõ.
Sajnos az élõ lelki embereket lámpással kell keresnünk.
A Megváltó az utolsó vacsoránál példát adott tanítványainak, hogyan elõzzék meg egymást a szeretetben. Ne akarjanak elsõk lenni, ne irigyekedjenek, ki-ki közülük tekintse magát a legkisebbnek.

A szolga nem lehet nagyobb az õ uránál. Ha az Úr megalázza magát, akkor a szolga ne uraskodjék. Mindezt gyorsan felfogjuk értelmünkkel, de ki cselekszik e szerint?
Isten igazsága elsõsorban életünket akarja átformálni.
Jó a tudás, de csak azért, hogy tettre késztessen.
Ne feledjük el, hogy aki ismeri az õ Urának akaratát és nem aszerint cselekszik, azt sokkal büntetik.
Amit tudunk, az megsokszorozza felelõsségünket is, vétkünket is
(Luk 12, 47-48).

Tudod, hogy Isten mindentudó és mindenütt jelen van?
Akkor mintegy az Õ jelenlétében járj!
Tudod, hogy Jézus vére érted hullott?
Akkor keresd a bocsánatot és a megtisztulást benne!
Tudod, hogy Isten Fia megszabadít minden bûntõl?
Akkor ne nyugodj, amíg a te bûneid láncát is le nem törte! Tudod, hogy Jézus visszajön és ítéletre von?
Akkor készülj fel arra a napra! Jézus boldognak mondja azokat, akik a cselekvésben, engedelmességben haladást mutatnak.
Boldogok, mert nem ámítanak másokat és õk sem fognak csalódni.

Aki nem cselekszi Isten Igéjét, az minden tudása mellett üres marad.
Csak ha komolyan vesszük az Igét, akkor lesz igazán a mienk. „Feledékeny hallgató" az, aki csak felszínes benyomásokat kapott, az Igének nincs benne gyökere.
A valódi, igazi keresztyének benne élnek Isten Igéjében, ezért bizonyosságuk van és nem gyötri õket állandóan a kétség. Ezek boldogok az õ cselekedetükben.
Az Úr már itt vallást tesz róluk, hát még majd ott, azon a nagy napon - ellentétben azokkal, akik „Uram, Uram"-oznak, de akiket el kell majd utasítania magától.

NEM ELÉG a KEGYES BESZÉD!

"Ne tévelyegjetek! Istent nem lehet megcsúfolni; mert amit az ember vet, azt aratja is. "(Gal 6, 7) 

"Az Igének pedig cselekvői legyetek és ne csak hallgatói" - mondja Jakab apostol. Különben magunkat csaljuk meg és megcsúfoljuk Istent. 

Itt nem a gúnyos istenkáromlókra kell gondolnunk, hanem azokra az emberekre, akik kegyesek akarnak lenni, de nem veszik komolyan Istent. 

Kegyes beszédekkel, külsőséges megnyilvánulásokkal akarják jóltartani Őt, ürességüket látszattal takargatják. 

Őhozzá tartozónak vallják magukat, de szavakkal és tettekkel megtagadják Istent. 

Ő azonban mindent pontosan lát, "szemei a napnál sokezerszer világosabbak", előtte minden leplezetlen.

Az ember sokszor csak kerülgeti az engedelmességet, és ha bizonyos dologban valóban cselekednie kellene Isten akaratát, akkor csődöt mond. Egyik ilyen pont az áldozatkészség kérdése. 

"Akit az Igére tanítanak, közölje minden javát oktatójával" (Gal 6, 6). 

Az apostolok idejében nem volt fizetésük az elöljáróknak, tanítóknak, véneknek (presbitereknek). 

A gyülekezet lelkiképpen gondolkozó tagjai természetesnek találták, hogy javaikból juttassanak azoknak, akik idejüket, erejüket a gyülekezet szolgálatára adták, s emiatt földi keresetük csekély volt. 

A kapott lelki áldásokért a Szentlélek a hála érzését kelti a szívben. Önkéntesen adakoztak. 

- Az óemberben azonban ott trónol a hálátlanság, önzés, fösvénység. 

Tetszik neki a lelkigondozó szeretete és szolgálata, de nem viszonozza ezt a szeretet ajándékaival. Galáciában is voltak olyanok, akik kegyes beszéddel csak húzódoztak a cselekedet elől.

 Az ilyenek kegyességükkel gonosz játékot űznek Istennel. 

Hallgatják az Igét, kegyesen beszélnek, sokat imádkoznak, néha adnak is valamit, hogy jó látszatot keltsenek, de Pál szerint adományuk nem "áldás", hanem csak kényszerűség (2 Kor 9, 5). 

A fösvénység izzadta ki, és ezért csekély és hideg. 

Még mi is megérezzük az ilyen adomány terhes voltát, Isten előtt pedig egyenesen utálatos. 

Ő a készséges és jókedvű adakozót szereti.

Minden cselekedetünk vetés s annak megfelelő lesz majd az aratás. 

Igaz, hogy csupán kegyelem, ha adhatunk és jót tehetünk, s nem a mi érdemünk. 

A kegyelem Igéje ad erőt hozzá, hogy anyagi dolgainkat hűséggel kezeljük. 

Szomorú jövő vár azonban ránk, ha az ítélet képmutatónak talál majd, mert Istent és embereket egyaránt félrevezettünk.

HARC a TISZTÁTALAN VÁGYAK ELLEN!

"Takarítsátok el a régi kovászt! "

- (1 Kor 5, 7) 

A régi kovász a pogány természet. A pogányság két alapbűne a fajtalanság és a kapzsiság. 

Mielőtt bármely hibától megszabadulhatnánk, felülről kell szabadulást kapnunk. 

Csak akkor tisztulhatunk meg alaposan, ha először Krisztus vére megtisztítja egész lényünket. 

Talán saját erőnkből is eltávolíthatjuk a gonosz hajtásokat, de ezzel soha nem juthatunk el a szív tisztaságáig. 

Ha a kegyelem által nem kerülünk át új talajba, eredménytelen fáradozás a bűnnel való harcunk. 

Ezért mondja az apostol: "Takarítsátok el a régi kovászt ... hiszen ti kovász nélkül valók vagytok!" 

Ez ellentmondásnak látszik, pedig nem az. 

Aki megragadja Jézus Krisztus kegyelmét és eggyé lesz vele, az új természet. 

A régi természetet azonban nem fújja el a szél. 

Megmozdulnak a vágyak és a kívánságok; erőlködnek hogy érvényesülhessenek, de már nem kell engednünk nekik (Róma 8, 12). 

Ha Jézus lelkének új hajtóereje visz előre, nem engedünk többé a test kívánságainak (Gal 5, 16). Kisöpörjük a régi kovászt azzal, hogy hitben magunkhoz öleljük azt az új természetet, amit Jézusban ajándékba kaptunk (Máté 11, 12). 

Az igazi hit nem álmatag, hanem hatalmas, erőteljes és munkálkodó valami. 

Teljes határozottsággal áll rá a győzelem talajára. 

Ha a gonosz kívánság hevesen támad, a hit így kiált fel: "Uram, segíts rajtam, tied vagyok, nem szolgáltathatod ki saját tulajdonodat!"

A győzelemhez fontos a harci gyorsaság. 

Ha a tisztátalan kívánság már talajra talált, fertőzése könnyen tovább terjed. 

Aki sokáig szolgált és sokszor engedett neki, annak akaratereje annyira meggyengülhet, hogy egyedül nem birkózik meg vele.

Aki ennyire a bűn hatalma alá került, az Jak 5, 16 szerint beszéljen egy hívő keresztyénnel: "Valljátok meg egymásnak bűneiteket és imádkozzatok egymásért." 

Az Úr megáldja azt, aki megalázkodik az emberek előtt, és annak a szeretetét is, aki kiáll a megkötözöttért. A testi kívánságok hatalmasan felburjánzanak, ha a testet a szükségesen felül ápolgatjuk és pihentetjük (Róma 13, 14). 

A gonosz kívánság legyőzésére jó eszköz a munka és a mértékletesség. 

Újabb vereségek könnyen kishitűvé s kedvetlenné teszik az embert, de ne csüggedj! 

Magad miatt ugyan elcsüggedhetsz, de nem az Úr Jézus miatt. 

A tisztátalan kívánság mint a penész lepi be a szívet, de Jézus megtisztíthatja és dicsősége ragyogó tükrévé teheti.

 "💞Boldogok akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják❣️"