"💞Az egyenetlenek simákká legyenek... " (Lukács 3, 5)
Az önfejű ember göröngyös utakon jár. Az Úr útjai mindig egyenesek és simák, nem botlunk meg rajtuk.
Egyszerű, világos utakon vezeti övéit.
Jézus azt mondja: "Ha valaki nappal jár, nem botlik meg."
Itt a nappal való járás az Isten akarata szerint való utat jelenti.
A tanítványok ugyanis le akarták beszélni Jézust arról, hogy Júdeába menjen, ahol nemrég meg akarták kövezni.
Jézus azonban nem engedi, hogy útját emberi szempontok szabják meg.
Csak az Atya akaratát veszi figyelembe.
Jól tudja, hogy emberek egy pillanattal sem tudják megrövidíteni az Atya által megszabott munkáját.
Aki azonban éjszaka jár, aki saját sötét elképzeléseit követi, az megbotlik, "mert nincsen világossága" (Jn 11, 9-10).
A makacs, önfejű ember mindig saját tetszése szerint keresi a kivezető utakat s hamarosan fájdalmas akadályokba ütközik.
Végül is megbotlik, összeroskad.
Aki Isten akarata szerint megy az útján, kerülhet szintén szoros helyzetekbe és hegyek zárhatják el az útját.
De ilyenkor szabad kérnünk, hogy "minden hegy hordassék le" és ha valóban Isten útján járunk, egy láthatatlan, erős kéz el is végzi ezt.
Az akadályok ellenére célhoz jutunk s kiderül, hogy azok még javunkra is váltak.
Az önfejű ember azonban a legjelentéktelenebb dologban is elbukik. Ha nem elképzelései szerint történik minden, bármely kicsi, nem várt nehézség is azonnal kedvetlenséget, bosszúságot idéz elő nála.
Azt gondolja, hogy mindenkinek őhozzá kell igazodnia.
Csúnya veszekedések és heves összetűzések fordulnak elő.
Panaszkodik, hogy mások milyen kibírhatatlanok s nem hajlandó elismerni, hogy elsősorban ő maga elviselhetetlen.
Megbotránkozik másokon és valófában ő botránkoztat meg másokat. Siránkozik, hogy valamiféle balsors üldözi őt és nem engedi, hogy boldog legyen, pedig kizárólag saját makacsságának köszönheti, hogy élete elromlik és tele lesz csalódással.
Nem egy esetben okoz súlyos idegbajt az a tény, hogy valakinek a makacs természetét ifjúságában nem fékezték meg s később önmaga sem adta azt halálba töredelmes bűnbánat által.
Ahhoz térhet be igazán Jézus, aki összeroskad e bűne alatt és őszintén elhatározza, hogy ezentúl csak felülről engedi magát vezettetni.
"Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?"
- kérdezte Saul a damaszkuszi úton, jelezve, hogy feladta saját elképzeléseit.
Ekkor jutott életében uralomra és első helyre a Jézus iránti szeretet.
