"💞De azért van panaszom ellened; hogy az első szeretetedet elhagytad. " (Jelenések 2, 4)
Az Úr Jézus sok jót elismer az efézusi gyülekezettel kapcsolatban. Munkálkodnak az Úrért és kitartanak.Nem tűrik a gonoszt, kivetik maguk közül.
Fegyelmet gyakorolnak. Erkölcsi komolyság uralkodik köztük.
A próbákban megálltak, leleplezték azokat az evangélium-hirdetőket, akik Jézus követeinek mondták magukat és nem voltak azok. Végül még szenvedni is készek Jézusért, a nyomorúság sem téríti le őket útjukról.
Mégis egy súlyos, aggasztó "de" hangzik fel: "De azért van panaszom ellened, hogy az első szeretetedet elhagytad."
- Mi ez az első szeretet? Képzeld magad elé a jeruzsálemi keresztyéneket! Szívük teli volt magasztalással.
Nem tudtak betelni az Ige hallgatásával, buzgón imádkoztak, odaadón szerették testvéreiket úgy, hogy minden vagyonuk közös volt. - Hogyan dicséri Pál a galaták első szeretetét?
"Milyen boldogok voltatok! Ha lehetett volna, szemeiteket kivájtátok és nekem adtátok volna."
A legdrágábbat és legjobbat is készek voltak odaadni.
A macedóniai keresztyéneknél is láthatjuk, milyen az első szeretet. Sokat kellett szenvedniök, mégis túláradó volt az örömük. Szegények voltak, mégis bőségesen adakoztak (2 Kor 8, 1-5).
Hogyan lanyhul meg az első szeretet?
Az egyiknél a földi gondok, az evilági lelkület fojtja el azt, a másiknál a gőg és a becsvágy.
Ilyenkor elapad a szeretet, mert ez csak mély, belső alázatosságból fakad, mint a tékozló fiúnál vagy a bűnös asszonynál (Luk 15, 11-21; 7, 36).
Az Úr Jézusnál nem az a döntő, ami szembeötlik.
Ő szeretet után kutat és ahol ez hiányzik, ott csupán lélektelen gépiesség van.
Efézusban nem az Úr Jézus, hanem az ő saját - Isten országáért végzett - munkájuk állt első helyen.
Először csak kicsit hidegül meg a szeretet.
Azután beáll a lagymatagság, végül a lelki halál, mint Sárdisban.
Csak ismételt bűnbánat tartja frissen Megváltó iránti szeretetet.
"Térj meg, mert ha nem,gyertyatartódat kimozdítom helyéből!"
A legdrágábbat és legjobbat is készek voltak odaadni.
A macedóniai keresztyéneknél is láthatjuk, milyen az első szeretet. Sokat kellett szenvedniök, mégis túláradó volt az örömük. Szegények voltak, mégis bőségesen adakoztak (2 Kor 8, 1-5).
Hogyan lanyhul meg az első szeretet?
Az egyiknél a földi gondok, az evilági lelkület fojtja el azt, a másiknál a gőg és a becsvágy.
Ez utóbbi történhetett Efézusban, ebben a kis-ázsiai anyagyülekezetben.
Pál maga alapította, első helyen állt, a legnépesebb és legtekintélyesebb gyülekezet volt.
Ez veszélyes lett a számára.
Titkos igények támadtak bennük, mint az először felfogadott szőlőmunkásokban (Máté 20, 10-12).
Pál maga alapította, első helyen állt, a legnépesebb és legtekintélyesebb gyülekezet volt.
Ez veszélyes lett a számára.
Titkos igények támadtak bennük, mint az először felfogadott szőlőmunkásokban (Máté 20, 10-12).
Ilyenkor elapad a szeretet, mert ez csak mély, belső alázatosságból fakad, mint a tékozló fiúnál vagy a bűnös asszonynál (Luk 15, 11-21; 7, 36).
Az Úr Jézusnál nem az a döntő, ami szembeötlik.
Ő szeretet után kutat és ahol ez hiányzik, ott csupán lélektelen gépiesség van.
"Emlékezzél meg azért, honnét estél le!" Az első szeretet meglanyhulása Jézus szemében már bukás.
Az ember maga észre sem veszi.
Efézusban nem az Úr Jézus, hanem az ő saját - Isten országáért végzett - munkájuk állt első helyen.
Először csak kicsit hidegül meg a szeretet.
Azután beáll a lagymatagság, végül a lelki halál, mint Sárdisban.
Csak ismételt bűnbánat tartja frissen Megváltó iránti szeretetet.
"Térj meg, mert ha nem,gyertyatartódat kimozdítom helyéből!"
