Jézus követőket akar❣️

"💞Aki nekem szolgál, engem kövessen! " (János 12, 26)

Az óember halálából kihajtó új élet a Jézus szolgálatában és követésében eltöltött élet. 

Az óember gyűlöli a szolgálatot. Inkább parancsolni szeret és kiszolgálást igényel. 

A maga ura kíván lenni, keresztülvíve a saját akaratát, nem igazodva másokhoz. Önmagába és a világba szerelmes. 

De az új élet Jézusból való élet; aki őt szereti, feladja önmagát és egészen az Úrnak adja oda magát. 

Az ilyen ember nem a maga útját járja már, hanem követi a Megváltót. 

- Nemcsak lelki munkával szolgálhat az ember, hanem azzal is, ha bármely munkát, még az alacsonyrendűt is, gonddal és hűséggel végez Öérte, s ha mindent az Ő dicsőségére tesz, önmagát teljesen átadva neki.

Arndt János mondta: "Krisztusnak sok a szolgája, de kevés a követője." 

Az idők folyamán a keresztyénség a bűnös természet ízléséhez igazodott. 

Megalkudott az óemberrel és Jézus követelményeivel. 

Az óember sok mindenre rávehető, csak a saját maga feladására nem. 

Az ember szeretné az óembert is magával vinni Krisztus követésébe és elviselhető létet kíván neki biztosítani, így jól megfér a világgal, nem kell viselnie annak gyűlöletét és haragját. 

Az Úr Jézus senkit sem kényszerít követésére, ebben mindenki maga dönt. 

De ha már egyszer elhatároztad, hogy szolgálsz neki, akkor ne a magad ízlése és belátása szerint akarj járni, hanem járj azokon az utakon, amelyeken az Úr maga is járt földi napjaiban.

Jézus követése sokba kerül, sőt mindenbe: az óember életébe. Ne tussold el a nehézségeket. 

Aki átsiklik rajtuk, nagy csalódásokat él majd át. 

Az Úr Jézus maga szólít fel arra, hogy számítsuk ki a költségeket, mielőtt a nagy munkába belefogunk (Luk 14, 28). 

Jézus követésének az útja nem sima, teli van tövissel. 

Aki rálép, nemcsak régi, lomha, élvezethajhászó és szenvedélyes természetével kerül szembe, hanem környezetével is. Minden lehetséges kifogás és meggondolás felhangzik és szívünkben visszhangra is talál. Az ilyen el

lenvetéseket a leghatározottabban el kell hallgattatnunk, mert alapjában véve a Sátán áll mögöttük és el akarja előlünk zárni az utat. Jelszavunk legyen: "Vissza nem fordulok!"    

TANÍTÓMESTERÜNK TULAJONSÁGA❣️

"💞Én szelíd és alázatos szívű vagyok. "(Máté 11, 29) 

Ilyen a tanítómesterünk. Szelídsége és szívbeli alázata megkönnyíti számunkra a tanulást. 

A szelídség nem temperamentum dolga. A Biblia a dolgok mélyére hatol és gyökerénél fogja meg azokat. Mi szelídségnek mondjuk a csendes kedélyt, ellentétben a felcsattanó természettel. 

De a természettől csendes emberek még korántsem szelídek az Ige értelmében. 

Lehet, hogy nem indulatosak és hangosan nem berzenkednek, de belsőleg mégiscsak felháborodnak, keserűek és dacosak, ha ingerlik őket. Csak az az ember szelíd valójában, aki önző énjétől szabad. 

Az ilyen ember belsőleg csendes és másoknak is teret ad, hogy boldoguljanak.

A szelídség a Lélek egyik gyümölcse. Ha a Lélek gyümölcse a szeretet és a többi csak e szeretetnek a kisugárzása, akkor a szelídség az igénytelen, lemondásra kész és védtelen szeretet. 

Ez a báránytermészet, amely készségesen hajol meg Isten és emberek előtt. 

Lemond a maga hasznáról, zúgolódás és panasz nélkül fogadja becsülete sérelmét. 

Ez az a csodálatos erő, amely leveretve győz; csendes és drága Isten előtt. 

Határtalanul készséges a tűrésre és megbocsátásra.

Ilyen alázatos szívű az Úr. És mert Ő szelíd, nem áll elénk nagy igényekkel és kemény követelésekkel. Nem akar mindenáron azonnal olyanná tenni, mint amilyennek szeretne látni minket. 

Sokat tud elhordozni, tud csendben várni, míg eljön az az idő, amikor új leckére taníthat. 

Nem kíván túl sokat tőlünk, nehogy megfélemlítsen és elcsüggesszen. 

Nem kényszerít ránk külső formákat, nem üti rá a lélekre erőszakosan a maga bélyegét. Szeretettel, kíméletesen és gyengéden kezel mindenkit a maga természete szerint. 

A szelídség és az alázatosság együtt járnak. 

Az elbizakodottság erőszakosságot szül, amely mindenáron a saját akaratát akarja keresztülvinni. 

Jézus alázattal hajol le gyengeségünkhöz. Uralkodása tulajdonképpen szolgálat. 

A mi javunkat tartja szem előtt. Nem ejt el könnyen és nem sújt megvetéssel, ahogy érdemelnénk. 

Mélyen lehajol hozzánk és magához emel fel, a saját lényébe és saját tulajdonságába.

Szeretnék lenni, mint Ő, alázatos, szelíd, Követni híven, mint Ő, Atyám parancsait.