Semmi mást nem kíván Isten, minthogy segítségül hívjuk őt.
Nem kell semmit hoznunk, csak kopogtatnunk kell a kegyelem kapuján.
"Én a te egész tartozásodat elengedtem neked, mivel könyörögtél nekem" (Máté 18, 32) - mondja a király a gonosz szolgának.
Ha azonban az az eset, mint a tékozló fiúnál:
"Nem vagyok méltó, hogy fiadnak hívjanak" - akkor az Úr sem tud mást tenni, mint lehajol a bűnöshöz.
Csak hittel kérd és hívd segítségül az Úr nevét. Úgy kell őt megragadnod, amint kijelentette magát az ő Igéjében.
Az ő neve "Megtartó". Mondd neki, hogy feléd is bizonyuljon Megtartónak és ezt a nevét tegye előtted is nyilvánvalóvá! Hiszen ő sohasem lehet hűtlen önmagához és nem mondhat ellene önmagának. "Nevedre várok" - azaz azt várom, hogy mindazt nyilvánvalóvá tedd előttem, ami nevedben rejtve van (Zsolt 52, 11). - De ne hagyd magad megtéveszteni!
Amikor a jerikói vak az Úrhoz kiáltott: "Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!" - némelyek el akarták őt hallgattatni.
De minél inkább csendre intették, annál jobban kiáltozott. "Szavamat Istenhez emelem és kiáltok; szavamat Istenhez emelem, hogy figyelmezzen reám" (Zsolt 77, 2).
Mindig akadnak emberek, akik a belső nyomorúságba jutottat szeretnék távoltartani Jézustól. "Kapcsolódj ki, járj többet társaságba, légy vidám" - és más hasonló jótanácsok hangzanak el ilyenkor. De még veszélyesebbek szívünk belső hangjai, amelyek azt mondják: ugyan hagyd már, hiszen úgysincs számodra segítség, elveszett ember vagy te!
E mögött mindig a gonosz húzódik meg. Menekülés helyett kétségbeesésbe akar taszítani.
Állj meg a hitben saját, hitetlen szíved ellenvetéseivel szemben is! Mondd a zsoltárossal együtt: "Könyörülj rajtam a te kegyelmességed szerint: irgalmasságod sokasága szerint töröld el az én bűneimet!"
Aki ilyen alázatosan és sürgető módon könyörög kegyelemért, meghallgatásra talál.
Hány embernek szolgált ez már vigasztalásul, hogy a szívbeli könyörgésen túl semmi mást nem kíván tőle az Isten.
Az isteni irgalomért való könyörgés soha nem hiábavaló, utat talál az Úr szívéhez, hiszen ő könyörületes és így a könyörületességére való hivatkozás mindig szíven találja őt.
"Az én belső részeim megindultak őrajta, bizony könyörülök rajta, azt mondja az Úr." (Jer 31, 20).
Van úgy, hogy a bűnös nem alázkodik meg teljesen s még mindig igényekkel lép fel. Ilyenkor még késlekedik az Úr.
Van úgy, hogy a bűnös nem alázkodik meg teljesen s még mindig igényekkel lép fel. Ilyenkor még késlekedik az Úr.
Ha azonban az az eset, mint a tékozló fiúnál:
"Nem vagyok méltó, hogy fiadnak hívjanak" - akkor az Úr sem tud mást tenni, mint lehajol a bűnöshöz.
Csak hittel kérd és hívd segítségül az Úr nevét. Úgy kell őt megragadnod, amint kijelentette magát az ő Igéjében.
Az ő neve "Megtartó". Mondd neki, hogy feléd is bizonyuljon Megtartónak és ezt a nevét tegye előtted is nyilvánvalóvá! Hiszen ő sohasem lehet hűtlen önmagához és nem mondhat ellene önmagának. "Nevedre várok" - azaz azt várom, hogy mindazt nyilvánvalóvá tedd előttem, ami nevedben rejtve van (Zsolt 52, 11). - De ne hagyd magad megtéveszteni!
Amikor a jerikói vak az Úrhoz kiáltott: "Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!" - némelyek el akarták őt hallgattatni.
De minél inkább csendre intették, annál jobban kiáltozott. "Szavamat Istenhez emelem és kiáltok; szavamat Istenhez emelem, hogy figyelmezzen reám" (Zsolt 77, 2).
Mindig akadnak emberek, akik a belső nyomorúságba jutottat szeretnék távoltartani Jézustól. "Kapcsolódj ki, járj többet társaságba, légy vidám" - és más hasonló jótanácsok hangzanak el ilyenkor. De még veszélyesebbek szívünk belső hangjai, amelyek azt mondják: ugyan hagyd már, hiszen úgysincs számodra segítség, elveszett ember vagy te!
E mögött mindig a gonosz húzódik meg. Menekülés helyett kétségbeesésbe akar taszítani.
Állj meg a hitben saját, hitetlen szíved ellenvetéseivel szemben is! Mondd a zsoltárossal együtt: "Könyörülj rajtam a te kegyelmességed szerint: irgalmasságod sokasága szerint töröld el az én bűneimet!"
Aki ilyen alázatosan és sürgető módon könyörög kegyelemért, meghallgatásra talál.
