Az Ő személyes hatalmának lenyűgöző fensége

"Krisztus szeretete szorongat minket" (2Kor 5,14)

Pál elmondja, mennyire legyőzte, lenyűgözte, szinte satuba szorította Krisztus szeretete. 

Kevesen tudják, mit jelent, ha Isten szeretete megragad valakit. Minket inkább csak saját megtapasztalásaink kényszere tart fogva. Pált egyedül az az isteni szeretet ragadta meg, úgy hogy nem is volt semmi más az ő látóhatárán: "Krisztus szeretete szorongat." 

- Amikor egy ember életéből ezt hallod kicsendülni, félreérthetetlenül tudod, hogy annak az életében Isten Szelleme szabadon munkálkodik. Amikor Isten Szent Szelleme újjászül valakit, bizonyságtételében azt hangsúlyozza, amit Isten adott neki, és ez így is van rendjén. 

De a Szent Szellem keresztsége örökre kitörli ezt és akkor kezdjük megérteni, mit értett Jézus ezen: "Lesztek nekem tanúim!" (Csel 1,18). 

- Nem arról tanúskodunk, amit Jézus tehet - ez elemi fokú bizonyságtétel -, hanem neki tanúskodunk. Bármi történjék velünk, úgy tekintjük, mintha vele történnék, ha dicsérnek vagy szidnak, üldöznek vagy elismernek, mindent vele együtt fogadunk el. 

Senki más nem állhat így kí Jézusért, csak akit az Ő személyes hatalmának fensége kényszerít erre. Ezen múlik minden; különös, hogy erre jön rá legutoljára a keresztyén munkás. 

Pál megvallja, hogy őt Krisztus szeretete megragadta, mindent ezért tesz; akár bolondnak, akár okosnak tartják az emberek: nem törődik vele. Azért az egyért él, hogy meggyőzze az embereket Isten ítélőszékének valóságáról és Krisztus szeretetéről. 

Egyedül az hoz gyümölcsöt Istennek, ha így átadom magam Krisztus szeretetének. 

Ez sohasem a mi szentségünket, hanem mindig Isten szentségét és hatalmát bizonyítja az emberek előtt.

HOGYAN JUTUNK BIZONYOSSÁGRA❓

"💞És Nátánael így szólt neki: Názáretből támadhat-e valami jó? Fűlöp így válaszolt neki: Jöjj és lásd meg! "- (János 1, 46) 

Vannak becsületes kételkedők, akik komolyan keresik az igazságot, ám vannak akik csak nagyzolnak kételyeikkel és csupán azért állnak elő hitellenes kifogásaikkal, hogy ezzel is bizonyítsák éleselméjűségüket.
Az előbbiek bizonyosan az igazság birtokába jutnak majd, mert aki keres, az talál. 
Nátánael azt hallja Fülöptől: megtaláltuk a Messiást, aki a Názáretből való Jézus.
Nátánael azonban ismeri a Messiásra vonatkozó jövendöléseket s tudja, hogy annak Betlehemből kell jönnie, nem Názáretből. Názáretből támadhat-e valami jó és üdvös dolog Izraelnek?
Fülöp nem tudja ezeket a kételyeket eloszlatni. 

Nem tudja ugyanis, hogy Jézus Betlehemben született, de mégsem kételkedik abban, hogy Jézus a megígért Messiás.
Átütő erejű tapasztalata van vele kapcsolatban. "Jöjj és lásd meg!" 

Nem értelmi megvilágosodás útján, hanem személyes megtapasztalások révén jut az ember bizonyosságra Jézus személyét illetően. 

Akinek már van ilyen valóságos tapasztalata, azt semmiféle kétely nem tévesztheti meg többé. 

Lehet, hogy a hitetlen ember sokszor igen éleselméjű kifogásait nem tudjuk megcáfolni, de ezért ne engedjük magunkat zavarba hozni.

Jézus nem ad Nátánaelnek felvilágosítást Betlehemben történt születésére vonatkozóan, hogy azzal fenntartásait eloszlassa. Ehelyett emberfeletti hatalmának felismerésére ad neki alkalmat. 

Átlát Nátánael szívén, bár soha azelőtt nem látta őt. 

Megmondja neki, hogy látta egy fügefa alatt titkon imádkozni az oly régóta megígért Megváltó eljöveteléért. Ez legyőzi Nátánael ellenállását. 

Kételyei teljesen eltűnnek. Jézus azonban azt mondja neki: "Nagyobbakat látsz majd ezeknél."

Jézus felett állandóan nyitva áll a menny. Angyalok állnak a szolgálatára. 

A szellemi világ erői áramlanak feléje. Így aki Jézushoz jön és vele hitben eggyé lesz, ugyancsak megnyílva látja maga felett a mennyet. Kapcsolata lesz felfelé. 

Megízleli a jövendő világ erőit, amely egyszer e jelenlegi, elmúló világ helyébe lép. 

Csodákat tapasztal meg; először belső életében, de külső körülményeiben is. 

A kételyek nyilai hatástalanul pattannak le róla.
Mert a személyes megtapasztalás mindig több, mint az ismeret. Krisztus életévé lett.