EGY ŐSZÍNTE, EGYENES EMBER❣️

,,💞Mind e mai napig állok." (Cselekedetek 26, 22)

Sokatmondó Ige ez! Mennyi vihar támadt az apostolra a látható és láthatatlan világból egyaránt.
De semmi nem tudta leteperni. Élete csodálatos láncolata volt Isten megmentõ segítségének. 

Mióta állt ilyen erõsen az apostol? Amióta az Úr Jézus elõtt a földre hullt és összetört elõtte.
„Kelj fel, állj lábadra!" - mondta neki az Úr. 

Senki nem juthat szilárd álláspontra, amíg összetörve nem hever az Úr elõtt.

Amikor Pál még Saul volt, úgy látszott, hogy erõsen áll. Erõsen állt a saját igazsága, a saját szándékai talaján.
Amikor a damaskusi útra készült, ráállt a felhatalmazásra, amit a fõpapoktól kapott, hogy elfogja és börtönbe vesse a keresztyéneket.

Erõsen állt a tévedéseiben és a saját akaratában. „Én bizonyára elvégeztem magamban, 

hogy ama názáreti Jézus nevé ellen sok ellenséges dolgot kell cselekednem."
De amikor fölébe került az Úr Jézus, Saul összeesett.
Az ember minden godolata összetörik, mint a nádszál, amikor Isten Lelke hatalmat vesz rajta. 

És akkor valóban az igazság kõsziklájára vethet alapot.

Így erõsen állhatunk a kegyelemben (Róm 5, 2), a hitben (1 Kor 16, 13), az Úrban (Ef 6, 10). 

Nélküle az ember olyan mint a részeg, mint az ingadozó nádszál vagy szélkakas. 

Azt gondolja, hogy áll, de ez a beképzelt állhatatosság, erény és vélt igazság bukással végzõdik.
A világ emberei kifelé erõsnek, következetesnek mutatkoznak, belül mégis ingatagok.
Akit az Úr állít fel, az úgy áll, mint a cövek.

Magában ugyan gyengének és sokszor teljesen tehetetlennek érzi magát.
De elõbb Krisztusnak kellene elesni, mielõtt elesne az, aki reá épít.
A száraz ágak lehullanak a viharban, a polyvát elfújja a szél.
Aki Jézussal jár, az biztosan megáll és a szenvedések tengere sem nyeli el.
Az ilyen ember az ítélet napján is megállhat majd az Embernek Fia elõtt és nem vetik ki, mint salakot.

Életünket ne alapozzuk se e világ javaira, se a saját erõnkre!
A világ elmúlik és a hatalmunk hamar odavan.
Ne a saját igazságunkra építsünk, mert az korhadt, ne is szívünk érzéseire, mert azok ingadozók; 

s végül emberi gondolatokra vagy véleményekre sem, mert azok olyanok, mint a lidércfény.
Legyen életünk alapállása Jézus Krisztus és az Õ Igéje.
Akkor Pállal együtt így kiálthatunk fel: „Mind e mai napig állok!"

HATÁROZOTT KERESZTÉNY❣️

,,Mert nem félénkség lelkét adta nekünk az Isten, hanem erõnek, szeretetnek és józanságnak lelkét.,, (2 Tim 1, 7)

Természetünk szerint mindnyájunkban van emberfélelem. Bátorság kell ahhoz, hogy a kicsiny és megvetett nyájhoz tartozónak valljuk magunkat.
Péter Jézus szenvedése elõtti estén bátornak érezte magát, de amikor vallást kellett volna tegyen Megváltójáról, elvesztette bátorságát és - megtagadta Õt. 

Valóban erõ kell ahhoz, hogy az ár ellen ússzunk.
Ezért adja Isten nekünk az erõnek a Lelkét. Jézus Lelke által belsõleg megerõsödünk a világiakkal szemben, régi barátainkkal szemben, akik szeretnének visszacsalogatni korábbi, nem tiszta életünkbe, ellentétben minden veszéllyel és szenvedéssel, amelyek Jézus követésébõl adódnak.
- Mint ahogyan van félelemnek lelke, miáltal az emberfélelem és a szenvedéstõl való félelem úrrá lehet rajtunk, úgy van az erõnek is Lelke. Ez nagy bátorságot, erõt önt belénk, és véghez tudjuk vinni azt is, amire soha nem lettünk volna képesek.

De az Úr a szeretet Lelkét is adja az övéinek. Szeretet nélküli erõ, melegség nélküli határozottság van a világban is. Minden korban voltak hõsök,akiket megcsodáltak. 

A hívõket azonban elárasztja a szeretet, ezért van bennük valami szeretetre méltó. 

Az õ erejük nem válik keménységgé.

A gyengébbeket szeretettel emelik fel magukhoz. Nemcsak az igazság tõre, hanem a vigasztalás balzsama is náluk van.

A szeretet Lelkéhez csatlakozik a fegyelem Lelke is; a kettõ együtt szent szeretet.
A szeretet fegyelem nélkül csak jóságos gyengeség, ami többet ront, mint használ: 

Fegyelem ott van, ahol az ember elõször Isten parancsát keresi és az Õ akaratának a korlátai között mozog. 

Természetünk szerint fegyelmezetlen teremtések vagyunk. Mindenki csak azt szeretné tenni, amihez hajlama van.
- Ma borzalmas fegyelmezetlenség tárul szemünk elé. Minden korlátot lerontanak, a tekintélyt kigúnyolják, sárba tapossák az isteni paracsolatokat. Ez az Antikrisztus lelke. 

Jézus Lelke a fegyelem Lelke. Bár az ember bizonyos mértékig tudja magát fegyelmezni és uralkodhat magán, a fegyelem Lelke mégis egészen más.
Ezt a Lelket akkor nyerjük el, ha önfejûségünket, könnyelmûségünket, féktelenségünket és ellenkezésünket fájónak találjuk és magunkra vesszük Jézus igáját. 

Az erõ, a szeretet és a fegyelem teszi az embert igazán keresztyénné.