Az apostol három állapotot különböztet meg: törvény nélkül, törvény alatt, törvényben.
„Én pedig egykor törvény nélkül éltem."
Ezzel az apostol nem gyermekkorának idejére gondol, hanem életének arra a korszakára, amikor az isteni akarat, a szent Isten követelményei a maguk mélységében még nem értek el a tudatáig.
Így van ez a legtöbb emberrel. Ismerik ugyan Isten parancsait, még hiszik is, hogy eleget tudnak azoknak tenni, mivel kifejezetten nem vétenek annak betûi ellen.
A törvény betûi szempontjából Pál feddhetetlen volt (Fil 3, 6).
A törvény betûi szempontjából Pál feddhetetlen volt (Fil 3, 6).
Így vannak sokan a keresztyén tanítással is. Értelmükkel felfogják azt, de belsõ tartalma elõl szívük zárva marad.
Csak akkor vált a bûn élõvé és égetõvé Pál számára, amikor belsõleg felfogta a törvény értelmét. Elõzõleg teljesen érintetlen maradt a szíve ebben a tekintetben.
De késõbb különösen egy parancs nehezedett súlyosan a szívére: még csak ne is kívánd!
Addig nem is gondolt a törvénynek erre az oldalára. Úgy gondolta, hogy „mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva".
A bûnrõl mint cselekedetrõl gondolkodott. A szívbõl származó gonosz gondolatokat és vágyakat a maguk szörnyûségében nem látta meg.
Milyen sokan vigasztalják magukat azzal: „hiszen én semmi rosszat nem cselekszem!
Ez azt jelenti, hogy nem ismerik a bûnt a maga mélységében, nem értik meg, hogy „belülrõl, az ember szívébõl származnak a gonosz gondolatok, paráznaságok, lopások, gyilkosságok, házasságtörések..." (Márk 7, 21-22). A lelkiismeret akkor ébred fel, amikor így ismeri fel a törvény lényegét.
Most lesz az ember igazán bûnössé. Elõzõleg a bûn halott volt. Jelen van ugyan a lélekben, de úgy, mint a test belsejében meghúzódó betegség-csíra, melyet csak egy bizonyos gyógyszer hoz elõ.
Amint az ember szívében megértette az isteni törvényt - a rejtett gonosz napvilágra kerül.
Az önigazult ember, akinél hiányzik a voltaképpeni bûnismeret, még élvezi az életet és jól is érzi magát. De élete csak látszatélet. Mihelyt a bûn életre kel, egy haldoklási folyamat indul meg.
A gondatlan életnek és az önigazultságból származó biztonságérzetnek vége.
A bûn szörnyû hatalma most lesz igazán világossá az ember elõtt.
Ha be tudná tartani a törvényt, ez életet jelentene a számára, de mivel nem tudja, az kiszolgáltatja õt a halálnak.
.jpg)
