ELŐRE a MEGSZENTELŐDÉSBEN❣️

"💞Tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki szennytől és Isten félelmében vigyük véghez a mi megszentelődésünket. " (2 Kor 7, 1)

A második korinthusi levél 6. fejezetének nagy ígéretei indítsanak erőteljesen a megszentelődésre!
A megtisztulás eszköze Jézus vére. 

Ha a lélek e vérben bízva alapvető megtisztuláson ment át, akkor őrizze meg magát tisztán. 

A mázoló kabátján néhány folttal több nem jelent semmit, de ha új és nemrégen kitisztított ruhát viselünk, arra vigyázunk, mert a legkisebb folt is zavaró rajta. 

A megszentelt keresztyén is tartsa tisztán belső ruháját, amit Jézus vérében megmosott! 

Isten gyermekeinek a lelkét is eltorzítja a bűn. 

Érvényre jutnak még bennük is a testi bűnök: tisztátalanság és mértéktelenség; és a szellemi jellegűek, mint az irigység, gyűlölködés, szeretetlen ítélkezés, hamisság, érzékenykedés, akaratosság, önfejűség.

Legyenek mások a hívők, mint a meg nem tért emberek! 

Azok ugyanis egyre mélyebbre jutnak a tisztátalanságba, mert megtűrik a szennyet. 

A Bárány vérében megtisztult lélek azonban nem vak, látja foltjait és utálatosnak érzi azokat. 

Nem is nyugszik, míg meg nem szabadult tőlük. 

Egyre előbbre jut a megszentelődésben, nem áll meg! 

Sajnos, mégis elég sok olyan hívő ember van, akiknél nincs előrehaladás, még mindig a régi utakon járnak.

Pál apostol szüntelenül futott, nem volt megállása. Így kell előrehaladnunk a megszentelődésben. 

Aki nem törekszik tökéletességre, az visszaesik, eltompul és elhal. 

Megszokja régi hibáit, beletörődik, elfogadja a megjegyzést: "Mindenkinek megvan a gyenge oldala." Ezeket cipeli magával, mintha elkerülhetetlenül szükséges lenne és elszárad, ahelyett hogy lelki élete naponként gyökeréig megújulna. 

Vegyük komolyan ezt a figyelmeztetést: "Isten félelmében vigyük véghez a megszentelődésünket!" 

Ne álljunk meg félúton, ne elégedjünk meg gyatra részeredményekkel!

Isten adja az erejét: engedd magadba hatolni! Az Úr Jézus minden hibát, minden bűnt le tud győzni. Még régi, megrögzött szokások, kedvenc bűnök, vérmérsékleti hibák alól is felszabadít! 

Harcold meg te is Jákób harcát: "Nem bocsátlak el, míg meg nem áldasz engem!" 

Ne add át magad a gonosz szokásoknak, mintha ennek úgy kellene lenni!
Ne vigasztalódj másokkal, hogy ők sem különbek. Hatolj előre a hit és imádság harcában! 

Sokan futnak ugyan, de nem teljes odaadással. Csak egy nyeri el a jutalmat!

Elõre a megszentelõdésben❣️

,,Tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki szennytõl és Isten félelmében vigyük véghez a mi megszentelõdésünket.,,- (2 Kor 7, 1)

A második korinthusi levél 6. fejezetének nagy ígéretei indítsanak erõteljesen a megszentelõdésre! A megtisztulás eszköze Jézus vére. Ha a lélek e vérben bízva alapvetõ megtisztuláson ment át, akkor õrizze meg magát tisztán. A mázoló kabátján néhány folttal több nem jelent semmit, de ha új és nemrégen kitisztított ruhát viselünk, arra vigyázunk, mert a legkisebb folt is zavaró rajta. A megszentelt keresztyén is tartsa tisztán belsõ ruháját, amit Jézus vérében megmosott! Isten gyermekeinek a lelkét is eltorzítja a bûn. Érvényre jutnak még bennük is a testi bûnök: tisztátalanság és mértéktelenség; és a szellemi jellegûek, mint az irigység, gyûlölködés, szeretetlen ítélkezés, hamisság, érzékenykedés, akaratosság, önfejûség.

Legyenek mások a hívõk, mint a meg nem tért emberek! Azok ugyanis egyre mélyebbre jutnak a tisztátalanságba, mert megtûrik a szennyet. A Bárány vérében megtisztult lélek azonban nem vak, látja foltjait és utálatosnak érzi azokat. Nem is nyugszik, míg meg nem szabadult tõlük. Egyre elõbbre jut a megszentelõdésben, nem áll meg! Sajnos, mégis elég sok olyan hívõ ember van, akiknél nincs elõrehaladás, még mindig a régi utakon járnak.

Pál apostol szüntelenül futott, nem volt megállása. Így kell elõrehaladnunk a megszentelõdésben. Aki nem törekszik tökéletességre, az visszaesik, eltompul és elhal. Megszokja régi hibáit, beletörõdik, elfogadja a megjegyzést: „Mindenkinek megvan a gyenge oldala." Ezeket cipeli magával, mintha elkerülhetetlenül szükséges lenne és elszárad, ahelyett hogy lelki élete naponként gyökeréig megújulna. Vegyük komolyan ezt a figyelmeztetést: „Isten félelmében vigyük véghez a megszentelõdésünket!" Ne álljunk meg félúton, ne elégedjünk meg gyatra részeredményekkel!

Isten adja az erejét: engedd magadba hatolni! Az Úr Jézus minden hibát, minden bûnt le tud gyõzni. Még régi, megrögzött szokások, kedvenc bûnök, vérmérsékleti hibák alól is felszabadít! Harcold meg te is Jákób harcát: „Nem bocsátlak el, míg meg nem áldasz engem!" Ne add át magad a gonosz szokásoknak, mintha ennek úgy kellene lenni! Ne vigasztalódj másokkal, hogy õk sem különbek. Hatolj elõre a hit és imádság harcában! Sokan futnak ugyan, de nem teljes odaadással. Csak egy nyeri el a jutalmat!

LELKI JÓZANSÁG❣️

,,💞Mint józanok ... ,,- (1 Péter 1, 13)

Péter elsõ levelében háromszor szólítja fel olvasóit a józanságra. Megvolt rá az oka. 

Fájdalmasan tapasztalta saját magán, mit jelent, ha valaki elveszíti józanságát. 

Mivel Jézus intõ szava nem tudta õt józanságra bírni és inkább saját szíve érzéseiben bízott, ezért mélyre esett. 

Most már felismerte, micsoda szakadékok rejtõznek az ember szívében és mennyire nem józanul gondolkodunk, ha szívünk hangulatainak és elképzeléseinek jobban hiszünk, mint Isten Igéjének. 

Józan ember az, aki semmit sem vár önmagától, hanem mindent az Úrtól; aki felismeri romlott szívét és belátja, hogy azonnal képes minden rosszra, amint az Úr leveszi róla a kezét. 

Józan ember az, aki nem önmagának, hanem Isten Lelkének enged, az Õ Igéje alapján él. 

Szívünket egyedül a kegyelem erõsíti meg, különben ide-oda ingadozik, mint a nádszál.

Legyetek józanok! Az apostol azokhoz intézi ezt a felhívást, akik már egyszer kijózanodtak Isten Igéje által. 

Most meg kell maradniok a józanságban. Nem valami elméleti, hideg és értelmi magatartás ez, mert az ilyen józanság a szeretet buzgóságát, a szent lelkesedést rajongásnak tartja. 

Vannak idõsebb keresztyének, akik lanyhák, lágymelegek; szívükben nem a szent tûz jólesõ feltisztultsága ég. 

Akkor vagyunk teljesen józanok, ha egészen megtölthet a Szentlélek; ha Jézus szeretete tölt be úgy, hogy önmagunkról és minden másról elfeledkezünk, amikor Isten gazdag kincseiben örvendezünk.

Hatoljunk bele egyre jobban a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségbe; mindenekelõtt az igazság Igéjének a mélységébe, hogy józanok lehessünk! 

Az Ige megtanít helyesen értékelni korunk eseményeit, jelenségeit. 

Akkor nem kiáltozunk együtt a világgal, nem álmélkodunk azon, amit a világ megcsodál, s nem rajongunk az emberiség nagy eredményeiért és a világbékéért. 

Nem férkõzik hozzánk mindenféle idegen tanítás sem, amit a gõgös ember talál ki. 

Mert a gõg a józantalanság forrása, az alázatosság azonban józanná tesz. 

A legtöbb tévtanítás rejtett elbizakodottságból, gõgbõl fakad. 

Különlegeset, rendkívülit akarnak adni és hallani, és így egészségtelen, nem józan utakra tévednek. 

Pál apostol a megtérést és a hitet mindig a középpontba állította: ez józanság! 

Aki ebben marad, az nem esik bele abba a veszélybe, hogy ingadozóvá válik és elesik kábultságában.