"💞Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim, a te vigasztalásaid megvidámították az én lelkemet. " (Zsolt 94, 19)
A mérleg egyik serpenyőjében vannak a szenvedések és a gondok, de a másik serpenyőben ott vannak a vigasztalások. Lehet, hogy az első igen leterheltnek látszik, mégis a második kerül túlsúlyba és fellendíti azt a serpenyőt, amelyben a szenvedések vannak."Amint bőven kijutott nekünk Krisztus szenvedéseiből, úgy bőséges a mi vigasztalásunk is Krisztus által" (2 Kor 1, 5)
Tehát végül is a vigasztalás kerül túlsúlyba. Isten nem rak reánk több terhet, mint amire feltétlenül szükség van. Nem szíve szerint sújt minket, de nem kímélhet meg minket azoktól, mert a szenvedések által kipróbál és megtisztít minket és érettekké tesz.
Sok keresztyén megtapasztalta már, hogy bár Isten időnként a szenvedések tüzében hagy minket, ez nem változtát az ő szeretetén, mert mindennel a javunkat akarja szolgálni. További vigasztalásunk az, amivel a jövő biztat minket, ha türelmesen kitartunk.
A szenvedések könnyűek és rövid ideig tartók az örökkévaló dicsőséghez képest.
Az üdvösség gazdagon kárpótolja majd a szenvedőket és Isten minden könnyet letöröl majd.
A legnagyobb vigasztalás azonban mégis annak a bizonyossága, hogy Jézus szeret és Isten a mi Atyánk. Ez emel fel igazán, amikor bátorságunk eltűnőben van.
Ez üdít fel a megpróbáltatások tüzében.
Ez óv meg attól, hogy elsüllyedjünk a hullámok között. Gyakran éppen az a külső nyomorúságok, nehézségek célja, hogy a lélek ezt a nagy vigasztalást megtalálja.
Ez óv meg attól, hogy elsüllyedjünk a hullámok között. Gyakran éppen az a külső nyomorúságok, nehézségek célja, hogy a lélek ezt a nagy vigasztalást megtalálja.
Van egy másik - üdvösséges - szomorúság, amelyet akkor érzünk, mikor vétkeinkkel és mulasztásainkkal kerülünk szembe. Ez az Isten szerint való szomorúság egyengeti az igazi vigasztalásnak, a bűnbocsánat felett érzett vigasztalásnak az útját. Ez kárpótol minden szenvedésért. "Ha elfogyatkozik is testem és szívem, szívemnek kősziklája te vagy, ó Isten" (Zsolt 73, 26).
De ehhez a vigasztaláshoz csak Isten Igéjén keresztül juthatunk.
A Biblia a vigasztalás nagy könyve.
A bibliai szent írók legtöbbször nagy nyomás súlya alatt és nehézségek idején kapták a kijelentést.
A világ könnyelmű és élvezeteket hajhászó gyermekei unalmas könyvnek tartják, amely tele van sötét fenyegetésekkel.
A kereszthordozók azonban a vigasztalás tiszta forrására bukkannak benne. Ismerkedjünk meg jól az írott Igével s akkor nem lesz majd hiányunk vigasztalásban a nehézségek idején.
