"Harcold meg a hit nemes harcát" (1 Tim 6, 12), hanem pályafutása végén ő maga is örömmel és győztesen vallhatja:
"A nemes harcot megharcoltam."
Ezzel nem magát dicsőíti, hanem Urát, akinek egyedül köszönhető ez a győzelem.
Ahol Jézus ott van egy ember életében, ott győzelem van.
- A keresztyén embernek nemcsak élete végére, hanem a hit kiteljesedésére is el kell jutnia.
- A keresztyén élet harcot jelent.
Senki sem jut át a szoros kapun, aki nem komolyan küzd.
A keskeny úton is csak harcolva lehet megmaradni. Jobbról is, balról is veszély leselkedik, látható és láthatatlan ellenfelek torlaszolják el az utat. Van létért való küzdelem is, de a nemes harc nem az ideigvalókért, hanem az örök életért folyik.
Nem a test megtartásáért és megőrzéséért, hanem a lélek megmentéséért.
Nem ideigvaló nyereségért, hanem az örök koronáért.
- Bennünk tanyázik a legveszedelmesebb ellenség. Önmagunkat legyőzni a legnehezebb dolog, de egyúttal a legszebb győzelem. -
"Megsanyargatom testemet és szolgává teszem" - mondja az apostol (1 Kor 9, 27).
Tehát nem a levegőt vagdosta, hanem az ellenségre csapott le ott, ahol annak a legfájdalmasabb.
Mi szívesen ápolgatjuk, kényeztetjük testünket. Pál felismerte a veszélyt, amit a test okoz, ha nem keményen bánunk vele, hanem dédelgetjük. Tudta, milyen könnyen támadnak a testből kívánságok, a nagyobb kényelemre irányuló igények, a jólétre és nyugalomra való vágy.
De amint a test első helyre kerül, csak akadályára és ártalmára van a lelki életnek.
Ezért Pál kíméletlen volt önmaga iránt, semmit nem nézett el magának.
Megharcoltam ezt a harcot - mondja. Tehát nemcsak belefogott, de végig is harcolta életét.
Csak aki győz, nyer majd örökségül mindent. Sokan harcolnak, de azután leteszik a fegyvert, kifáradnak, győzelem helyett vereséget szenvednek.
Amíg e testben vagyunk, nincs nyugalmunk. Boldog az az ember, aki lankadatlanul harcol mindvégig!
"Hány hívő érte el az égi célt! Hű volt, kitartott, harca véget ért.
Ó, Jézus áldva légy e szentekért!
- Kőszáluk, váruk voltál szüntelen, míg tartott itt lenn a nagy küzdelem.
Fény voltál, csillag a vak éjjelen.
- Bár vívná harcát minden gyermeked oly híven, bátran, mint e győztesek!
És velük zengné majd az éneket: Halleluja! Halleluja! Halleluja!"
