Vágy az üdvösség után (III.)

,,Zákeus pedig elõállva, így szólt az Úrhoz: Uram, íme vagyonom felét a szegényeknek adom és ha bárkitõl valamit zsarolással elvettem, négyannyit adok a helyébe.,, 
(Luk 19, 8)

A sokaság szemében Zákeus nagyobb bûnös volt, mint sokan mások. Isten elõtt azonban megigazulva állt ott, mint ama példázatbeli vámszedõ. Befogadta a Megváltót. „Mindazoknak, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé legyenek." Micsoda vigasztalás és öröm volt ez Zákeus számára.

Szívét megtöltötte az Úr iránti szeretet és bizonyos volt abban, hogy bûneire bocsánatot nyert. Ezek után ugyan mit számít az, ha akár az egész világ ellene van? „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?"

Zákeus valószínûleg már elõzõleg is szabadulni vágyott a pénz hatalmából. Felismerte, hogy a mammon gonosz úr, aki szolgálatában feltétlen engedelmességet kíván. De csak most lett igazán szabaddá, amikor Jézus úrrá lett élete felett. Így szólítja meg: „Uram!" Vagyonának felét adja most már a szegényeknek és nem csupán az elõírt tizedet. Elõzõleg az volt a jelszava, hogy „venni", most pedig „adni". Rájött arra, hogy valóban jobb adni, mint kapni. A kõszívû pénzember a szegények jótevõjévé vált. Ilyen változást csak Jézus hozhat létre. Zákeus szíve a pénz gondolatával volt eltelve és akörül forgott egész élete. „Ahol a kincsetek, ott lesz a szívetek is." Vannak, akik megtérésük alkalmával sok mindent odaadnak, de megtérésük nem érinti a pénztárcájukat. Pedig mit ér, ha egy fának a gyökereit átvágják, de a fõgyökér megmarad. Zákeus erre a gyökérre irányította a fejszét.

„Ha bárkitõl valamit zsarolással elvettem, négyannyit adok a helyébe." - Ha valaki elõzõleg zsarolással és csalással vádolta volna, bizonyára törvényre megy vele. Most azonban õ maga minõsíti magát zsarolónak és csalónak. Nemcsak a szívét, hanem a házát is igyekezett megtisztítani. 

Mennyi hûtlenség és csalás történik üzletben, mûhelyben, a piacon, az irodában vagy éppen az egyházban. Milyen szükség van arra, hogy az ember lelkiismeretét megtisztítsa minden gonoszságtól. 

Ez nagy elhatározást követel. Annak azonban, aki Jézusnak, ennek a páratlan igazgyöngynek a birtokába akar jutni, el kell szakadnia mindattól, ami az Úrtól elválasztja. De itt is érvényes az, hogy „gyorsan" tedd meg, amit akarsz, különben nem lesz belõle semmi és elvész az üdvösség.