A GYÜMÖLCSTERMÉS TITKA🌟

„🌟Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők.
Aki énbennem marad, én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt.” (Ján 15, 5)

Az Úr Jézus nem vallásalapító.
Működése nem csupán a múltra korlátozódik, nemcsak az írott és szájhagyományon keresztül munkálkodik.
Jézus nem csupán gondolatainkat termékenyíti meg, mint a nagy emberek szokták.
Ő az „életünk élete, lelkünk lelke, ereje”.
Személyes kapcsolatba léphetünk vele. „Krisztusban” – mondja sokszor az Ige.
Ezt a bensőséges életközösséget a szőlőtő és szőlővesszők példájában helyezi szívünkre az Úr Jézus.

Szerves kapcsolatban vannak egymással, nekünk is így kell lennünk a Megváltóval.
Amint hozzákapcsolódunk, átjár az Ő életereje.
Maga Jézus viszi ezt véghez: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket.”
Keresi velünk a kapcsolatot.
Szeretetével igyekszik megnyerni minket.
Igéjén át adja ezt a könyörülő szeretetet.
Ha engedjük, hogy beszéljen velünk és magunkba fogadjuk szavát, akkor Őt magát fogadjuk be.
Ha beszédei bennünk maradnak, Ő maga marad meg bennünk (Ján 15, 7).

Szeretete tisztító, megszentelő szeretet.
Nem vet meg senkit, még ha undok mocsárból jön is elő, de a tisztulás utáni vágynak ott kell lenni!
Csak a megtisztulás alapján egyesülhetünk Jézussal.
Ekkor élet támad halott szívünkben, zöldell, virágzik és jön a gyümölcs.
Tőle elválasztva lehetetlen gyümölcsöt teremni.
Hiányzik az élet.

Saját igyekezetünkkel sok mindent gyárthatunk, ami gyümölcshöz hasonló, de a mesterséges gyümölcs egészen más, mint a valódi.
Ahol az Úr Jézus munkálkodhat, ott minden magától jön, kényszer nélkül és nem erőszakoltan.
Ha savanyú ábrázattal tesszük a jót, az a savanyú vadszőlőhöz hasonlít, ami senkit nem üdít fel (Ézs 5, 2).

Az eredmény még nem jelent gyümölcsöt.
Minden életnek van valamilyen eredménye; az egyik vagyont hagy hátra, amit fáradsággal, szorgalommal, talán becsületesen keresett meg.
Ez is valami, de nem gyümölcs Jézus szerint.
A másik tisztességre, megbecsülésre jut.
Ez is ér valamit, de nem örökkévaló gyümölcs.
Csak ami Isten előtt is számít, ami Istent és embereket felüdít, az gyümölcs.

Van, akinek szomorú az aratása: adósság a könnyelmű élet után, vagy kiélt, szétrombolt test, mert a kicsapongás aláásta egészségét, eltékozolta teste és lelke nemes erőit.
Csak Jézusból fejlődhet ki az az élet, amely majd Isten mérlegén megfelel.