,,A bûnösök közül elsõ vagyok én.,,(1 Tim 1, 15)
Elõzõleg Pál ott állott az igazak elsõ sorában. A törvény betû szerinti értelmében feddhetetlen volt.
A legtöbb ember nagyon könnyen túlteszi magát bûnein. Keresztyéneknek tartják magukat, de semmi szeretet nincs bennük Isten és Jézus Krisztus iránt. Sokra tartják feddhetetlenségüket s közben sok rejtett gonoszt és undokságot hordoznak magukban. Nem Isten tökéletes akaratának szent mértékéhez mérik magukat, hanem másokhoz hasonlítják életüket és úgy látják, hogy nem roszszabbak, sõt jobbak, mint azok.
Ha valaki isteni világosságot nyer, akkor ismeri fel igazán lelke teljes sötétségét.
Az az isteni irgalom, melyet az apostol megtapasztalt, nemcsak neki vált javára, hanem tanulság és vigasztalás lett mindazoknak, akik õutána hitre jutottak. Pál Jézus nevének gyalázója, gyülekezetének pedig üldözõje volt s az Úr mégis legyõzte õt.„Tudatlanul cselekedtem, hitetlenségben."
Krisztus kifejezett ellenségei, akik másokat is elfordítottak, könnyen kételkedhetnek saját menekülésükben.
De Pál példája számukra is bátorítólag hathat. Bármilyen nagy is a bûn, Isten kegyelme még nagyobb.
Senki se kételkedjék a szabadulásban.
Emberi elképzelésünk szerint azt várnánk, hogy Isten az õ munkájának olyan tönkretevõjét, mint Saul, végképp félreállítja. Nem akadt akkoriban olyan keresztyén, aki arra még csak gondolt is volna, hogy dühödt ellenségüket Isten irgalmassága veszi majd körül.
Így tesz Jézus ma is. Mi természettõl fogva ellene vagyunk. „Aki nincs velem, ellenem van."
Micsoda változás az isteni könyörület hatalma által!