ORVOSSÁG IRIGYSÉG ELLEN❣️

"Az ember semmit sem szerezhet meg, csak ha a mennyből adatott neki. " (János 3, 27)

Az irigység ártalmas, mérges gomba. Szétrombolja a közösséget. 

Olyan mint a lisztharmat, mindent tönkretesz, ami jót csak kapott a lélek. 

Akiben irigység uralkodik, az tönkremegy.
Isten semmit sem adhat az irigy embernek, sőt azt is elveszi tőle, amije van. 

Az irigy ember másoknak is és önmagának is gyilkosa. 

Megfosztja magát az igazságtól, nem tud már igazságosan, részrehajlás nélkül ítélni. 

Mindent gyanús és visszás fényben lát. 

Mindig valami rosszat tételez fel vetélytársáról.

**Az irigység minden tekintetben borzalmas pusztítást visz véghez, de kitűnő orvosság ellene Keresztelő János kijelentése: "Az ember semmit sem szerezhet meg, csak ha a mennyből adatott neki." **

Rendkívül mély, hathatós szavak ezek.

János nem ad helyet az irigységnek akkor sem, amikor ezt mondják:

 "Jézus keresztel és hozzá megy mindenki."

Kétféle állásfoglalás van: vagy mindent maga akar megszerezni az ember, vagy mindent felülről kér és fogad. Mivel az irigység önzésből fakad, mindazokban ott van, akik maguknak harácsolnak. Szegények! Mégsem érik el soha a kívánt célt! 

- Milyen más, ha felfelé nézek - akkor nem támadhat irigység bennem.
Ha csak a magam érdekét nézem, lelkembe lopakodik, de ha Őreá nézek, akitől jön minden jó adomány, tudom, velem is jót akar, mégha ezt vagy azt meg is vonja tőlem. 

Káromra lenne, ha azt kapnám, ami a másiké.
,,Mindenki annyit kap, amennyit el tud hordozni.,, (Máté 25, 15).
Javamra szolgál, ha mások mögé kerülök a sorban. Ez az alázatosság iskolája.

Az adománnyal együtt a felelősség is nagyobb. Akinek sokat adtak, többet kívánnak tőle.
Ezért ne irigykedj arra, akinek többje van, neki nehezebb dolga lesz a számadáskor. 

Ráadásul az a kicsi, amit te kaptál, éppen úgy meg is szaporítható, ha hűségesen használod. 

Ne légy elégedetlen, és ne ásd el dacból az egy talentumodat, mert akkor mindent elveszítesz.
Ha hűségesen használod azt, amid van, akkor többet kapsz. 

- Milyen nagyszerű mindent felülről venni! A sötét irigység helyett hála és öröm tölt be minket a másoknak jutott ajándékért is.
Még a visszásságokban, kellemetlenségekben is ajándékot lát akkor az ember.
A Megváltó egészében azoké, akik szívből vágyódnak utána.

KÉSZSÉG a BOCSÁNATKÉRÉSRE❣️

"Ha ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy testvérednek valami panasza van ellened, ... békülj meg előbb testvéreddel. " (Máté 5, 23-24) 

"Irgalmasságot akarok és nem áldozatot!" 

Isten ezzel a szavával minden istentiszteleti ténykedésünket érvénytelennek jelenti ki, ha a felebarátunk iránti szeretet, irgalmasság és békülékenység hiányzik belőlünk.

Sőt, akkor minden kegyességünk egyenesen utálatos az Ő szemében (Ézs 1, 12-17)

Nem szereti a templomba vagy hívő összejövetelekre való járásunkat és imádkozásunkat, ha a szeretet királyi parancsát megsértjük, ha elbizakodottak vagyunk és nem kérünk bocsánatot igazságtalanságunkért vagy bántó beszédünkért. 

Ha más sért meg minket, azt nem felejtjük el, de ha mi vétkezünk a szeretet ellen, azt nem vesszük észre. Nagyon könnyen elfelejtjük.

Ha bármilyen szeretetlenséged eszedbe jut, azt bizonyosan Isten Szentlelke mutatta meg neked. 

Ne késlekedj rendbehozni a dolgot!
Ez mindennél fontosabb. Ha úrvacsorához készülsz, előtte siess és kérj bocsánatot.
Mielőtt imádkozol, menj el, kérj bocsánatot. Különben Isten nem áldhat meg és a menny zárva marad feletted. A halogatás veszélyes. Ki tudja, élsz-e még holnap, vagy él-e még az ellenséged? Isten ma érintette meg szívedet és lelkiismeretedet, holnap talán már nem így érzel, gőg és dac kerekedik felül benned, nem tudsz megalázkodni. Szíved még jobban be lesz zárva, mint eddig.

Milyen elbizakodott is a szív! Milyen nehezen tudjuk kimondani: "Bocsáss meg, hibáztam!", vagy "Bocsáss meg, ha megbántottalak!", vagy "Bocsássunk meg egymásnak és legyünk megint jó barátok!" A meg-nem tört szív nem engedi, hogy nyíltan bevallja valaki a saját bűnét; fél, hogy akkor a másik ember fölébe kerekedik. 

Félre minden ilyen fontolgatással! Tedd, amit Isten kíván, bízd tetted következményeit Őrá! 

Felfelé nyitva az út. Isten meghallgatja imádságodat, felüdít Igéjével, megáldja úrvacsoravételedet, és az ítélet napján egy ellenség sem áll ki ellened, hogy kárhoztató ítéletet kérjen rád.

ŐRIZKEDJÜNK AZ ENGESZTELHETETLENSÉGTŐL❣️

"💞Hányszor vétkezhetik az én testvérem ellenem és hányszor bocsássak meg neki? 

Még hétszer is? Jézus azt mondta neki: Nem mondom neked, hogy hétszer is, hanem hetvenszer hétszer is. " (Máté 18, 21-22)

Amíg a törvényeskedés alapján állunk, számítgatunk.
A szeretet nem számolgat, nem méreget.
Nincsenek szabályai, önmagában hordja törvényét; belső kényszerűség irányítja. 

Így a szeretet egyúttal igazi szabadság.

A kötelesség emberei készen vannak, ha kiszabott teendőjüket teljesítették. 

A szeretet soha nincs készen. Jellemvonása a végtelenség, mint Istennek, aki maga a szeretet. 

Aki önelégülten azt gondolja, hogy megtette kötelességét, abban nincs semmi szeretet.
A szeretet mindig adósnak érzi magát, akkor is, ha megbocsátásról van szó. 

Péter még a tővény alapján állt: "Hányszor kell megbocsátanom?" Úgy gondolta, hogy a legeslegtöbb hétszer.

Utána már mondhatja: "Végeztünk, semmi közünk egymáshoz." 

De a szeretet nem fárad el a megbocsátásban. Hát Krisztus elfárad abban, hogy bűnbocsánatban részesítse az összetört szívű bűnöst? Hányszor bocsát meg nekünk? Naponta csak egyszer?
Meg lehet számolni, hányszor vétkezünk gondolatban és szóval? 

Tudunk-e valaha is olyanok lenni, amilyeneknek Isten akar látni minket? 

Nem kell-e Krisztusnak ismételten esedeznie értünk? 

Ha túl nagynak tűnik előtted a másik vétke, gondolj saját bűneidre Istennel szemben, ami sokkal nagyobb! 

Ha nehezedre esik a megbocsátás, gondolj mulasztásaid tömegére. 

Akkor kisebb lesz a másik bűne, szégyenled engesztelhetetlenségedet és szívből megbocsátasz.
Viszont ha valamit teljesen megbocsátasz, azt el is felejted. 

Ha még titokban felrovod, akkor hazugság azt állítanod, hogy megbocsátottál! 

Ha szívből megbocsátasz, megnyílik előtted a kegyelem ajtaja.
Az engesztelhetetlenséggel falat építünk Isten és a lelkünk közé és összes, előzőleg megbocsátott bűnünk visszazúdul ránk. Ezt mutatja az adós szolga története.
A király elengedi az óriási tartozást az irgalomért könyörgő szolgájának, ez azonban süket szolgatársa hasonló kérésére, aki csak egy csekélyke összeggel tartozik neki.

Az volt a baj, hogy "kiment" urától. Nagylelkű ura jelenlétében, aki olyan jóindulatúan bánt vele, aligha viselkedett volna így, 

- Ha nem maradunk meg a kegyelemben, akkor felülkerekedik szeretetlen, engesztelhetetlen lényünk.

HORDOZÓ SZERETET❣️ I - II.rész

,,💞Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.,, (Gal 6, 2)

Hordozzuk a terhet és ne panaszkodjunk miatta, könnyítsük meg és ne nehezítsük mások életét - ez a mi feladatunk. Jézus Krisztus törvénye a szeretet, és ez hordozóképessé és hordozásra késszé tesz. 

Az önzés lehetõleg kihúzza magát a teher alól és inkább másra teszi azt. Van, aki összeroskad terhe alatt, mert senki nem segít neki. Ha valakit megterhelten látsz, közeledj hozzá részvéttel, érdeklõdj gondja iránt, kérdezd meg, mi nyomja. A megterhelt szívnek könnyebbséget jelent, ha megértõ ember elõtt kibeszélheti magát. Vedd szívedre az õ ügyét. Megosztott fájdalom csak fél fájdalom. 

Állj oda imádkozásodban a testvéredért! A másért mondott imádság csak akkor eredményes, ha az õ terhe téged is nyom. Talán könnyíthetsz a másik helyzetén. 

Hiába mondod neki: „Isten segítsen meg, adjon neked tanácsot!" - ha te is tudnál segíteni rajta, de nem teszed. Isten talán éppen általad akar segíteni. Sokszor a jó tanács is sokat segít.

A teher felvételéhez meg kell hajolnunk. Elbizakodott, öntelt emberek nem alkalmasak a teherhordozásra. A szeretet lehajol és nem vet meg semmi szolgálatot, bármilyen megalázó is az. 

Kész a másiknak a lábát is megmosni, beteget ápolni: ez Krisztus törvényének a betöltése. 

Õ hordozta betegségeinket. Gyógyításai nemcsak látványos csódák voltak, Õ belsõleg is magára vette a másik nyomorúságát. Ezért sóhajtott a süketnéma meggyógyításánál és sírt Lázár sírjánál. 

Az emberi nyomorúság és a halál fájdalmasan nehezedett lelkére. - „Jaj nektek, akik itt nevettek" - akik könnyûvé teszitek az életeteket. Boldogok, akik szenvedést hordoznak, akik nemcsak a saját, hanem a mások fájdalmát is készek magukra venni és a szomorú lelkeket azzal a vigasztalással vigasztalják, amellyel Isten vigasztalta õket. Ha viszont õk jutnak bajba, testvérekre találnak, akik õket imádsággal és tettekkel segítik.
Sokféle teher van, de a legnehezebb a bûn terhe. 

Igénk összefüggésben van az elsõ verssel, ahol Pál olyan emberekrõl beszél, akiket utolért a bûn. 

Ne nézzük öntetszelgéssel mások hibáját, vagy azokat, akik a Sátán tõrébe estek (Luk 10, 31). 

Hajoljunk meg a másik terhe alatt, kiáltsunk kegyelemért, szabadulásért. Ehhez nyitott szemre, könyörülõ szívre és segítõ kézre van szükség. Az irgalmas samaritánusban mindhárom megvolt.

,,💞Elszenvedvén egymást és megbocsátván kölcsönösen egymásnak, ha valakinek valaki ellen panasza volna; miképen a Krisztus is megbocsátott néktek, akképen ti is.,, (Kol 3, 13)

Mindannyiunknak hordoznunk kell egymást. Vannak emberek, akik csak terhet jelentenek a másiknak. 

Az ilyeneket is hordozzuk, ha Isten mellénk állította õket.
Alkalmat adnak a türelemre, és így csiszolókövek õk, akiknek keménysége lényünkbõl sok szögletességet lecsiszol. Jézus három éven át hordozta Júdást, akinek sötét, tisztátalan, titkolózó lénye súlyos teherként nehezedett szívére. Teljesen csendben hordozta, nem könnyített magán senki elõtt.
Milyen érthetõ lett volna, ha valamelyik bizalmas tanítványának beszélt volna róla! 

Nem tette ezt meg az utolsó estéig. Õ volt a nagy teherhordozó. Az egész világ bûnét viselte. Tanítványaiban is sokat kellett elhordoznia. Isten megváltott gyermekei sem üdítik fel Õt, hanem csak megterhelik újabb és újabb tévelygéseikkel, kishitûségükkel, földi gondolkodásukkal és szeretetlenségükkel.
Jézus magára vette bûneinket. Ézsaiás 53-ban errõl olvasunk: „Sokak bûnét hordozta".

Természetünk szerint összeférhetetlenek vagyunk, mert többnyire csak mások hibáit látjuk és nem a magunkét. 

Milyen sokszor segíthetnénk elõbbre egy-egy megtévedt embert, ha valamit mi is vállalnánk a teherbõl. 

De hordozás helyett tiltakozunk, hallgatás helyett szemrehányásokat teszünk. 

Ahelyett, hogy szelíd szóval szólnánk a másik lelkiismeretéhez, hogy meggyõzzük igazságtalanságáról, haragunknak, nemtetszésünknek adunk kifejezést és ezzel dacba, megkeményedésbe sodorjuk õt. 

Ha azt akarjuk, hogy megszabaduljon bûneitõl, nem szabad visszahúzodnunk tõle, ha látjuk, hogy vétkezett. Meg kell tanulnunk, hogy csendben várva imádkozzunk; maradjon meg a szeretet. 

A Megváltó tûrte, hogy az emberek bûne ránehezedjék. 

Nekünk is vállalnunk kell valamit, sõt sokat és végül is mindent! 

Ha lelkiismeretünknél fogva Istenért elhordozzuk a gonoszt és elszenvedjük az igazságtalanságot, és ha talán éppen a jó miatt kell szenvednünk, mint Jézusnak, akkor lehetõség van arra, hogy a gonoszokat megnyerjük és a bûnösök megtérjenek. 

A hordozó türelem és szeretet már sok makacs szívet legyõzátt és erre a vallomásra bírt: 

„Te jobb vagy nálam! Szeretnék olyan lenni mint te!"

 Ilyen lelkületûvé formál minket a fáradhatatlan és teherhordozó Jézus.

HORDOZÓ SZERETET I.rész💞

"💞Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét. "(Gal 6, 2) 

Hordozzuk a terhet és ne panaszkodjunk miatta, könnyítsük meg és ne nehezítsük mások életét - ez a mi feladatunk. Jézus Krisztus törvénye a szeretet, és ez hordozóképessé és hordozásra késszé tesz. 

Az önzés lehetőleg kihúzza magát a teher alól és inkább másra teszi azt. 

Van, aki összeroskad terhe alatt, mert senki nem segít neki. 

Ha valakit megterhelten látsz, közeledj hozzá részvéttel, érdeklődj gondja iránt, kérdezd meg, mi nyomja. 

A megterhelt szívnek könnyebbséget jelent, ha megértő ember előtt kibeszélheti magát. 

Vedd szívedre az ő ügyét. Megosztott fájdalom csak fél fájdalom. 

Állj oda imádkozásodban a testvéredért! 

A másért mondott imádság csak akkor eredményes, ha az ő terhe téged is nyom. 

Talán könnyíthetsz a másik helyzetén. 

Hiába mondod neki: "Isten segítsen meg, adjon neked tanácsot!" - ha te is tudnál segíteni rajta, de nem teszed. Isten talán éppen általad akar segíteni. Sokszor a jó tanács is sokat segít.

A teher felvételéhez meg kell hajolnunk. Elbizakodott, öntelt emberek nem alkalmasak a teherhordozásra. A szeretet lehajol és nem vet meg semmi szolgálatot, bármilyen megalázó is az. 

Kész a másiknak a lábát is megmosni, beteget ápolni: ez Krisztus törvényének a betöltése. 

Ő hordozta betegségeinket. Gyógyításai nemcsak látványos csódák voltak, 

Ő belsőleg is magára vette a másik nyomorúságát. Ezért sóhajtott a süketnéma meggyógyításánál és sírt Lázár sírjánál.

Az emberi nyomorúság és a halál fájdalmasan nehezedett lelkére. - "Jaj nektek, akik itt nevettek" - akik könnyűvé teszitek az életeteket. 

Boldogok, akik szenvedést hordoznak, akik nemcsak a saját, hanem a mások fájdalmát is készek magukra venni és a szomorú lelkeket azzal a vigasztalással vigasztalják, amellyel Isten vigasztalta őket. 

Ha viszont ők jutnak bajba, testvérekre találnak, akik őket imádsággal és tettekkel segítik.

Sokféle teher van, de a legnehezebb a bűn terhe. Igénk összefüggésben van az első verssel, ahol Pál olyan emberekről beszél, akiket utolért a bűn. Ne nézzük öntetszelgéssel mások hibáját, vagy azokat, akik a Sátán tőrébe estek (Luk 10, 31). 

Hajoljunk meg a másik terhe alatt, kiáltsunk kegyelemért, szabadulásért.
Ehhez nyitott szemre, könyörülő szívre és segítő kézre van szükség. 

Az irgalmas samaritánusban mindhárom megvolt.

 

ZAVARÓ ÁRNYAK❣️

"💞De mit számít ez? Az a fő, hogy minden módon, akár színből, akár szívből, Krisztust hirdetik. És ennek örülök. " (Fil 1, 18)

Pál szavaiból a lélek derűje csendül ki. Az egész levélen ez vonul végig. 

Pedig külső helyzete nem volt kellemes. Már negyedik éve börtönben volt. 

Szabad volt ugyan kijárnia Rómába, de csak őrző katonájához láncoltan. 

Aki látta, gonosztevőnek tartotta. 

Végre most tárgyalni kezdik ügyét. Filippiben aggódnak érte. 

Pál maga a nyilvános kihallgatásban csak alkalmat lát az örvendezésre, hiszen most kiderül, hogy az evangélium nem törvény- vagy államellenes dolog. 

Azzal vádolták, hogy igehirdetése zavarja a közrendet és mindenütt viszályt teremt. 

Most majd kiderül a tárgyalásnál, hogy Jézus üzenete nem a politikai vagy társadalmi életre, hanem csak az óemberre veszélyes. 

Sok római testvér még nagyobb bizalommal mer előállni Krisztus evangéliumával, mert az apostol pere kedvező fordulatot vett. - Pál mindent az evangéliumért tesz. Saját személyes jóléte nem lényeges.

Az evangélium jóindulatú bizonyságtevői mellett voltak Rómában olyanok is, akik az apostolnak rosszat akartak. Becsvágyó, tisztességtelen zsidó-keresztyének, akik igyekeztek a megtérteket maguk köré gyűjteni, az apostol nélkül. 

Azt gondolták, hogy Pál főleg pogányokból akar gyülekezetet alakítani és bántja majd, ha ezen kívül más gyülekezetek is alakulnak, melyek nem az ő munkájába kapcsolódnak be. 

Pál nem nézi kedvetlenül a versengők munkáját. 

Örül, ha Krisztust hirdetik, mégha az indítóokok nem is helyesek, hanem irigy, versengő gondolkozásból származnak. 

Ő szabad volt önmagától, ezért volt elpusztíthatatlan a derűje és rendíthetetlen a békessége.

A saját énjüktől megszállott és megkötözött emberek magukban hordozzák a rosszkedv és harag forrását. 

Mindent saját személyükre vonatkoztatnak és háttérbe szorítva érzik magukat ott is, ahol senki sem akarja bántani őket. 

Tele vannak irigységgel és keserűséggel, ha mások is munkálkodnak. 

Hosszabb ideig senkit sem tudnak elviselni, vitatkozók, de maguk is boldogtalanok és másoknak terhet jelentenek. Szegények! 

Mindenütt okot látnak az érzékenykedésre és mindenkiben találnak kifogásolni valót, csak önmagukban nem. 

Boldog ember az, aki szabad önmagától, mert énjét elvesztette már Jézus Krisztusban!

AZ EGYSÉG ISTENI ALAPJAI❣️

"💞Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség; egy az Isten és mindeneknek Atyja. " (Ef 4, 5-6)

Az emberek között levő különbözőségekből, a népek, fajok, társadalmi osztályok, a műveltség, vagyon és tehetség különbözőségéből ellentétek keletkeznek a bűn miatt. 

A mennyben azonban Isten megteremtette az egység alapját és mindenki számára rendelt egy Urat, egy Főt: Krisztust.

Egyetlen mentőeszköz áll mindenki rendelkezésére: a hit. Mindnyájan Isten előtt állnak, egyformán bűnösök és egyformán elveszettek. Az emberek különbséget tesznek a "rendesek" és haszontalanok, a tisztességesek és elzüllöttek, erkölcsösek és romlottak között. 

De Isten előtt nincs különbség: mindnyájan vétkeztek. 

Nincs aki jót cselekedjék, nincs egy igaz sem. Mindannyian elhajlottak, alkalmatlanná lettek. És mindenki ingyen és kegyelemből igazul meg, csakis hit által. Egy az életük alapja, tartalma és egyetlen az életcéljuk, egy a reménységük a jövőre nézve. 

Egy Isten van felettük, aki őket eszközként használja és a Szentlélek által bennük lakik. Így kiegyenlítődnek, eltűnnek és háttérbe szorulnak a különbözőségek a nagy egység előtt, amely áthidalja az ellentéteket. 

Mindannak, ami szét akar választani, el kell tűnnie.