2024. május 6., hétfő

AZ ÚJJÁSZÜLETÉS KEGYELME❣️

"💞Akik nem vérből, sem testi ösztönből, sem valamely férfiú akaratából, hanem Istentől születtek. " (János 1, 13) 

Az újjászületés nem választható el a megigazulástól. 
A megigazult embert Isten előhozza a bűn halálából és élővé teszi. 
A megigazult ember tehát újjászületett ember is.  Ugyanannak a kegyelemnek két oldala ez. 
Éppen úgy nem oszthatók meg, mint maga Jézus sem osztható ketté. -
 Isten gyermekeinek életében két születés van. 
Az elsőben az Ádámtól örökölt életet nyerik el, a másodikban a krisztusi életet. 
Egy új emberiségnek lettek a tagjai, mely Krisztustól ered. 
Az első ember, Ádám, földi és éppen ezért mi is földi teremtések vagyunk. 
A második ember, Krisztus, mennyei s így az övéi egyben mennyeiek is. 
Ami testtől született, test is marad; csak az újjászületés útján jutunk Isten országába.

"Szükséges nektek újonnan születnetek" - mondja Jézus. 
Mindaz, aki vérből és a test akaratából születik, bűnös és gonosz természetet hoz magával a világra. 
A rosszra való hajlam bennünk van és ez a sötét, önző testi akarat plántálódik tovább. 
Természettől fogva a "harag gyermekei" vagyunk, tehát nem vagyunk részései a szeretet országának. 

Csak újjászületés révén juthatunk be abba az új emberi közösségbe, mely Jézussal vette kezdetét. Szüleinktől örökölt vér szerinti származásunkban is akadnak használható jellemvonások és hálaadást kiváltó adottságok. 

De a gonosz tulajdonságok is tovább öröklődnek és tapasztalatból tudjuk, milyen nehéz ezeken a gonosz hajlamokon úrrá lennünk, melyeket úgyszólván vérünkben hordozunk. 
Mennyi bajt és fájdalmat okozott már például az átöröklött terheltség! 
De Jézus még ezeken a természeti tehertételeken is úrrá tud lenni. 
Senki ne gondolja tehát, hogy ennek így kell lennie s ez vagy az a bűn már a vérében van. Isten Fiának vére a mi szennyezett ádámi énünket is tisztává teheti.

Az Istentől született emberben egy új, felfelé mutató élet indult meg. 
A testi gondolkodás Istennel való ellenségeskedést hoz magával. Isten gyermekei viszont összhangban élnek mennyei Atyjukkal. Új életüket nem egy férfi indulatának, hanem a szent Isten akaratának köszönhetik (Jak 1, 18).

Szent szeretetének ez az akarata nyomja rá bélyegét gyermekeire. 
Volt-e már ilyen második születésben részed, melyben Istentől új, és tiszta életet kaptál ajándékba, vagy még mindig az első, a földi, azaz bűnből való születésed hatásai alatt élsz csupán?


2024. május 5., vasárnap

Jézus megújító munkája


"Azt tanácsolom neked, végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy. "

(Jelenések 3, 18)

Az Úr tűzben megpróbált arany birtokában van, melynek megbízható és valódi volta pontos ellentéte minden látszólagos értéknek és selejtes munkának. Isten Igéje szerint az ember a maga megtéretlen állapotában tartalmatlan és üres. Így is mondja a Biblia: "hiábavaló". Minden a láthatók és a mulandók körül vagy saját személyünk körül forog. Minden, amit ez a világ produkál, beleértve a legnemesebbet is, salakos, azaz szennyezett. Vannak például emberek, akik újjászületés nélkül is hűségesek, becsületesek, kötelességtudók, de mindezek a jó tulajdonságok az önszeretet salakját hordják magukon. Mindjárt észre lehet ezt venni az illetők érzékenységén vagy megkeseredésén, mihelyt szorgalmukat vagy nemes törekvésüket félreismerik, vagy éppen hálátlansággal viszonozzák. Tehát még erényeink is salakosak.

Mit értsünk most már az aranyon? Azt az Istenből való életet, melyet a megigazult bűnös nyer. Krisztus gondolkodásmódja, a mennyei bölcsesség, az új értelem az, mely Isten gyermekeinek osztályrészül jut. Az önzéstől mentes tiszta szeretet, egyszóval az az isteni teljesség és a Lélekkel való megteljesedés, amit Jézustól nyerünk, midőn őáltala bűneinkből megtisztulunk.

Az Úr itt vételről beszél. "Végy tőlem aranyat." Különös kifejezés ez. Hát nem ad az Úr mindent ingyen? Dehogynem! Olyan pénznélküli vételre vonatkozik ez, amilyenről Ézsaiás próféta beszél (Ézs 55, 1). A "venni" igének itt kettős értelme van. 1.) Az, hogy valamire igényt tartunk és kérjük a magunk számára. Kérjed tehát tőle buzgón és sürgetőleg imádságban ezt az aranyat és fogd szaván az Urat. Ha egyszer azt a tanácsot adja neked, hony "végy", akkor nem tagadhatja meg tőled ajándékát. Csak könyörögj érte állhatatosan! - 2.) Venni azt is jelenti, hogy valamit valamiért felkínálni, mint árat adni. Ha te például Jézustól szeretnéd megkapni azt a világosságot, hogy minden körülmények között felismerjed az igazságot, oda kell adnod minden eddigi hamis tündöklést és hamis elképzelést. Ez pedig nem könnyű dolog, mert az ember szívesen ringatódzik édes álmokban és visszariad a meztelen valóság felismerésétől. Mindazt a szegényes rongyot, melybe oly szívesen takargatod magad, oda kell adnod. Ekkor tesz Jézus gazdaggá mennyei javakban és örömökben.

JÉZUS MEGÚJÍTÓ MUNKÁJA ALAPOS❣️

,,💞Azt tanácsolom neked, végy tõlem tûzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy.
(Jelenések 3, 18)

Az Úr tûzben megpróbált arany birtokában van, melynek megbízható és valódi volta pontos ellentéte minden látszólagos értéknek és selejtes munkának. Isten Igéje szerint az ember a maga megtéretlen állapotában tartalmatlan és üres. Így is mondja a Biblia: „hiábavaló". 

Minden a láthatók és a mulandók körül vagy saját személyünk körül forog. 
Minden, amit ez a világ produkál, beleértve a legnemesebbet is, salakos, azaz szennyezett. 
Vannak például emberek, akik újjászületés nélkül is hûségesek, becsületesek, kötelességtudók, de mindezek a jó tulajdonságok az önszeretet salakját hordják magukon. 

Mindjárt észre lehet ezt venni az illetõk érzékenységén vagy megkeseredésén, mihelyt szorgalmukat vagy nemes törekvésüket félreismerik, vagy éppen hálátlansággal viszonozzák. 
Tehát még erényeink is salakosak.

Mit értsünk most már az aranyon? Azt az Istenbõl való életet, melyet a megigazult bûnös nyer. 
Krisztus gondolkodásmódja, a mennyei bölcsesség, az új értelem az, mely Isten gyermekeinek osztályrészül jut. Az önzéstõl mentes tiszta szeretet, egyszóval az az isteni teljesség és a Lélekkel való megteljesedés, amit Jézustól nyerünk, midõn õáltala bûneinkbõl megtisztulunk.

Az Úr itt vételrõl beszél. „Végy tõlem aranyat." Különös kifejezés ez. 
Hát nem ad az Úr mindent ingyen? Dehogynem! 
Olyan pénznélküli vételre vonatkozik ez, amilyenrõl Ézsaiás próféta beszél (Ézs 55, 1). 

A "venni" igének itt kettõs értelme van.
 1.) Az, hogy valamire igényt tartunk és kérjük a magunk számára. Kérjed tehát tõle buzgón és sürgetõleg imádságban ezt az aranyat és fogd szaván az Urat. 
Ha egyszer azt a tanácsot adja neked, hony „végy", akkor nem tagadhatja meg tõled ajándékát. 
Csak könyörögj érte állhatatosan! 
 2.) Venni azt is jelenti, hogy valamit valamiért felkínálni, mint árat adni. 
Ha te például Jézustól szeretnéd megkapni azt a világosságot, hogy minden körülmények között felismerjed az igazságot, oda kell adnod minden eddigi hamis tündöklést és hamis elképzelést.

Ez pedig nem könnyû dolog, mert az ember szívesen ringatódzik édes álmokban és visszariad a meztelen valóság felismerésétõl. Mindazt a szegényes rongyot, melybe oly szívesen takargatod magad, oda kell adnod. Ekkor tesz Jézus gazdaggá mennyei javakban és örömökben.



2024. május 4., szombat

JÉZUSBAN ÚJ TEREMTÉS❣️

"💞[Jézus] ezt mondta: te Simon vagy, Jónának fia, a te neved Kéfás lesz (ami annyi, mint kőszikla)." (János 1, 42)

Több apostol is kapott új nevet Jézustól annak kifejezésére, hogy ő valami újat adott nekik. 
Bertalant Nátánaelnek nevezte, azaz Isten ajándékának. 
Lévit pedig Máténak, Jehova ajándékának. Simon azt a nevet nyerte, hogy Kéfás vagy Péter. 
De tévedés lenne azt gondolnunk, hogy Jézus azért nevezte őt el így, mert sziklaszilárd lénye volt. Éppen ellenkezőleg! 

Természettől fogva Péter nem volt szilárd, hanem nagyon is megingatható és befolyásolható. 
Hamar fellelkesült, könnyen kimondta az igent, de amikor helyt kellett volna állnia, csődöt mondott. 
Készen volt a halálra is, de röviddel később megtagadta az Urat. 
- Jézus azért nevezte el őt kőszikla-embernek, mert azzá akarta tenni. S ez sikerült is. 
A kegyelem révén sziklaszilárd lett Péter szíve, miután az Úr megbocsátotta neki súlyos bukását és ismét felemelte. Készséggel ment a börtönbe is, ahol János apostollal együtt megbotozták, s ők mégis örömmel távoztak el a tanács elől (Csel 5, 40-41). 
Valószínűleg ugyanilyen szilárdan ment később a saját keresztje felé is, amitől pedig egész természete rettegett (Ján 21, 18).

Jézus mindenkit azzá tehet, amivé Isten akarata szerint lennie kell; a könnyűvérű embert szilárddá, az izgága embert nyugodttá. Oroszlánból báránnyá változtat és a félénk embert hitvallóvá. 
Hányszor teszi a természettől fogva zárkózott embereket nyílttá és közlékennyé, a túl közlékenyeket, felületeseket és fecsegőket pedig elmélyültté. 
Minden Istentől adatott természet önmagában véve jó, az élénk is és a meggondolt is, a csendes, befelé néző is és a lángoló is. 
De minden ilyen természetben lehet valami káros visszásság is: Jézus lelke kihántja a magot a gyakran érdes héjjából és a bennünket akadályozó visszásságokból is előhozza a jót. 
A természeti ember igyekszik alkalmazkodni csak azért, hogy tessék másoknak,vagy fél az emberektől és nem mer azzá lenni, amivé őt Isten rendelte. 
A Szentlélek azonban kibontakoztatja bennünk Istentől kapott tulajdonságainkat.

Add magad Jézus mesteri kezébe, hogy átformáljon, mint a fazekas az agyagot. 
De tedd ezt mielőbb, mielőtt a bűn a lélekbe mélyen belemarná magát és a gonosz vágyak helyrehozhatatlan károkat okoznának.


2024. május 3., péntek

ŐELÖTTE MINDEN ELHALVÁNYUL❣️

"Őérette mindent kárbaveszni hagytam és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem. " Fil 3, 8

Csodálatos dolog Jézus Krisztusért mindent háttérbe állítani, sőt kárnak ítélni. 
De hogyan jut el az ember idáig? Nyilván igen szilárd elhatározás kell hozzá. 
De ami még fontosabb, valaminek felülről kell történnie. 
Mielőtt Pál mindent átadott, már előzőleg minden elvétetett tőle. 
Értékei és kiváltságai egy csapásra eltűntek. 

Senki sem adja oda könnyen a maga dicsőségét, hacsaknem az Úr Jézus elveszi tőle. 
Zákeus sem adta volna oda magától a pénzét. - 
Lehetetlen megválnunk dolgoktól, amikhez a szívünk odanőtt, hacsaknem felülről történik valamiféle feloldás a megkötözöttségtől. 
Különben még a bajainktól és nyomorúságainktól sem tudunk megválni. 
Az iszákos ember sem szabadul meg, noha időnként átérzi nyomorúságát. 
Az ember iszonyatos módon oda van kötve sötét szenvedélyeihez. 
Mennyivel kevésbé válunk meg dolgoktól, melyeknek önmagukban véve bizonyos értékük is van és csak az Úrral való összehasonlításban bizonyulnak értéktelen szemétnek.

Valami igen nagy dologban kell részesülnünk, hogy minden más ahhoz képest elhalványuljon. 
Ezt kapjuk meg Jézusban. Akkor minden más úgy hullik le rólunk, mint elszáradt levelek az új hajtásról. Mélységes szégyenkezéssel ismerjük fel, hogy nagy önáltatásban éltünk. 
Nagynak tartottuk magunkat, pedig Isten előtt nem vagyunk azok, és értékesnek véltünk dolgokat, melyeknek az örökkévalóság szempontjából nincs értékük. 
Pál apostol is csak akkor ítélt szemétnek sok mindent, amikor azok már amúgy is veszendőbe mentek.

Miután az Úr Jézus előtt önmaga is porba hullott, lett porrá és szemétté sok minden a Iába alatt. 
Ha egyszer téged az Úr Jézus megragadott, vedd azt komolyan és tedd teljessé a döntést. 
Mivel pedig mi annyira ragaszkodunk önnön szegényes dicsőségünkhöz s annyira nincs szemünk Isten dicsőségének a Krisztusban való megpillantására, Isten kénytelen sok esetben súlyos életpróbákkal segítségünkre sietni. Ott, ahol mi nem akarunk engedni, ő szakítani és tépni fog. 

Sokszor az önigazult ember erényeire való büszkeségét töri szét és olyan bukást enged meg nála, ami súlyos módon meggyőzi önigazságának semmis voltáról. 
Nagyot kell zuhannunk ahhoz, hogy elfogadjuk nyomorult bűnös voltunkat, melyben nem tudunk többé semmi jót találni. Az ilyen embernek ajándékozza oda Jézus önmagát.

2024. május 2., csütörtök

AMIKOR MÁR JÉZUS A MINDENEM❣️

"💞De én mindazt, ami nekem nyereség volt, a Krisztusért kárnak ítéltem. 
Sőt ezen felül most is kárnak ítélek mindent, az én Uram Jézus Krisztus ismeretének mindent túlhaladó nagyságáért. "  (Fil 3, 7-8) 

Pál minden drága kincse veszendőbe ment.
Most így szól: "Mindent kárnak ítéltem" - mindent, ami nekem olyan értékes volt. 
A befejezett múlt idővel, amit itt használ, azt fejezi ki, hogy ez az ítélete végleges és így is marad.
Nem mindenki ad fel annyi mindent megtérésekor, mint Pál.
Ő egyszerűen mindent kárnak és szemétnek ítél Jézus Krisztus megismeréséhez viszonyítva. 
Szemei megnyíltak és tudja, hogy mi mindent kapott Krisztusban, akivel összehasonlítva minden más csak értéktelen, sőt káros.
 
Mert a legnemesebb és legdrágább dolgok is kárunkra vannak, ha akadályoznak minket Krisztus megragadásában, vagy okot szolgáltatnak arra, hogy őt ismét elveszítsük.
Mindazt, ami útját állja annak, hogy Jézust megnyerjük, egyenesen gyűlölnünk kell (Luk 14, 26).
Aki a földi javakon elakad, nem tudja birtokába venni a legfőbb jót.
Aki arra törekszik, hogy emberek értékeljék, azt Isten nem fogja értékelni.
Aki testi örömöknek hódol, nem talál lelki örömöket.

Senki nem lett még azzal szegényebb, ha az Úrért mindattól távol tartja magát, ami ővele nem egyeztethető össze, sőt így lesz az ember valóságban gazdag. Krisztusban minden magasabb és igazibb értelmet nyer (Fil 3, 9-10).

Nincs az a földi származás vagy előjog, ami ehhez lenne fogható. 
Tagjai leszünk Isten népének, mely fölötte áll mindenféle nemzetnek. Olyan kegyelmi ajándékokat kapunk, amelyek minden természeti adottságot felülmúlnak.
 
Olyan öröm jut a birtokunkba, melyhez képest minden földi öröm és jó értéktelen és semmi.
Az új élet célkitűzése toronymagasságban lesz minden földi célkitűzés felett. 
Isten Lelke olyan buzgóságot ébreszt bennünk, melynek forrása többé nem a becsvágy, hanem az Isten iránt való szeretet.
Új képzettségünk és tudásunk túlszárnyal majd minden földi ismeretet (1 Ján 2, 20), mert Isten Lelke vezet be minket Isten titkaiba és érteti meg velünk az ő útjait.
Helyes ön- és istenismeretünk lesz.
 
Előzőleg az ember vak, önmagát imádja és Istent nem becsüli. Szegényes kis önigazságunk helyét isteni megigazulás váltja fel, mely Istennek tetsző és őt szolgálj
a (Róm 5, 1).


2024. május 1., szerda

AMIKOR MÉG A SAJÁT ÉNEM A MINDENEM❣️

"💞Ha bárki más úgy véli, hogy testben bizakodhatik, én sokkal inkább. " (Fil 3, 4)

A hitetlen embernek jellegzetes ismertetőjele a testi dicsekedés. 
Igen nagyra van azokkal a tulajdonságaival, melyek testi, természeti életéhez tartoznak, ellentétben az újjászületés életével. Különösen a maga személyiségének előnyös vonásaival pöffeszkedik.
Így volt ez Pál apostolnál is mindaddig, míg távol volt Jézustól.
Minden oka megvolt, hogy másokkal szemben bizonyos előnyökre hivatkozzék.
Büszke volt arra, hogy Isten népének a tagja, Benjámin törzséből. 
Tudatosan nevezte magát hébernek.
Izraelnek a kegyelmi kiválasztás miatt nevezték a népet, azaz hogy bennük áldatnak meg a föld összes nemzetségei.
Hébereknek viszont természeti sajátosságaik és bizonyos jellemvonásaik értelmében nevezték őket: éles értelmük, gyakorlati ügyességük és szívós kitartásuk után.
Büszkesége volt az is, hogy a farizeusok szigorú rendjéhez tartozott. 
Mindenekelőtt azonban igen nagyra volt a zsidóság iránti buzgóságával. Éppen ez tette őt a keresztyének üldözőjévé. 
Hitehagyott és káros személyeknek tartotta őket. Végül igazságával is dicsekedett.
Elmondhatta a gazdag ifjúval együtt: "Minden parancsolatot megtartottam ifjúságomtól fogva."

A megtérés előtt valamennyien el vagyunk telve saját dicsőségünkkel. 
Az ember büszke a származására, ügyességére, képzettségére, tanultságára, állására, tulajdonára. Milyen sokan büszkék például az erényeikre, vagy nagyra tartják kifogástalan magatartásukat és viselkedésüket. Jaj annak, aki ezen a ponton meg meri támadni őket! 
Az ember olyan nagynak és gazdagnak gondolja magát, pedig alapjában véve mindez csak értéktelen, mulandó testi dolog Isten előtt és az örökkévalóság szempontjából a nagy önhittség mindig a nagy vakságnak és visszásságnak a bizonyítéka.

A test szerinti Izraelnek semmi érdeme nem volt Isten előtt. Előtte csak a szív körülmetélt volta és a belső tisztaság számít. Saul azt gondolta, hogy Istennek szolgál, a valóságban pedig Isten ellen harcolt, mivel Isten gyülekezetét üldözte. 
Igazsága Isten szemében csak hamisság volt, csalóka látszat, hiszen szívében gonosz önzés és becsvágy élt. - Ilyen hiábávaló öndicsőítésben élünk valamennyien, mielőtt Jézus dicsősége felragyog előttünk.

A Biblia beszél azokról, akik "szívűk gondolatában felfuvalkodottak", s mindnyájan ilyenek vagyunk természet szerint.