HARC a KAPZSISÁG ELLEN❣️

"💞Öldököljétek meg a ... kapzsiságot, amely bálványimádás. "(Kol 3, 5) 

A testi ember test szerint gondolkozik (Róma 8, 5), de akiben Isten élete van és lelki ember, azt minden törekvés felfelé vonzza. Lehetetlen a földi gondolkozást legyőzni, amíg Isten Fia értelmet nem adhatott nekünk, hogy megismerjük az igazat (1 Ján 5, 20).
Csak ekkor szabadulunk meg a földi dolgokhoz való ragaszkodástól és tanulunk meg az élő Istenben bízni, aki megad nekünk mindent gazdagon (1 Tim 6, 17).
Ha Krisztussal meghaltunk a világnak, akkor teljes buzgósággal keressük azt, ami odafelvaló!
Folyamatosan öldököljük meg magunkban a pénzszeretetet és a kapzsiságot, amire nézve Jézus szabadulást hozott.
Pál sokakról tudott, akiket a pénz szerelme eltávolított a hittől és sok fájdalommal szegezték át magukat (1 Tim 6, 10).
Mert ha valaki egyszer megízlelte az Úr jóságát és mégis boldogtalan, ez csak azért van, mert belekeveredett földi törekvésekbe. Minél mélyebben merül bele az ember a földi dolgokba, annál erősebb benne a földi gondolkodás.
És minél inkább elmerül Istenben és minél többet foglalkozik az Ő dolgaival, annál inkább növekszik benne a mennyei gondolkodás. - Olyan a természetünk, hogy magunkhoz ragadnánk mindent, amit csak lehet; Isten jellemvonása az adás. A legdrágábbat adta oda ennek a hálátlan világnak. Isten Fia önmagát és mindenét odaáldozta értünk.
Aki megtapasztalja magán Istennek ezt az ajándékozó szeretetét, új emberré lesz, olyanná, aki maga is képes adni.
A thessalonikai és filippibeli keresztyének Isten kegyelme által olyan örömmel adakoztak, hogy szinte zavarba hozták az apostolt. Jeruzsálemi testvéreik szorultságának megkönnyítésére erejükön felül adtak (2 Kor 8, 1-3).
Isten gyermekei megértik az Ige szavát: Jobb adni, mint venni!
A jókedvű adakozót szereti az Isten és megáldja.
Az ilyen ember megtapasztalja az Igét:
"Adjatok és nektek is adatik. Jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak majd az öletekbe" (Luk 6, 38).
Aki fösvény és nem tud adni, ne gondolja, hogy Isten gyermeke, mert megcsalja magát. 

Talán valamikor kapott már kegyelmet, de letért Isten útjáról, mivel újra elfoglalta szívét a pénzszeretet.
A kapzsiság és fösvénység bálványozás.
Aki a mammonnak szolgál, bálványimádó (Ef 5, 5).
A fösvénység szívesen ölt kegyes ruhát, pedig a pénz embere Isten ellensége.

HARC a HAZUGSÁG ELLEN❣️

"💞Vessétek el a hazugságot, szóljatok igazat ki-ki az ő felebarátjával, mert egymásnak tagjai vagyunk. "- (Ef 4, 25) 

Az óember keresztül-kasul hazug. Becsapja önmagát és másokat is. 

A látszatok világában mozog, minden törekvése az értelmetlen becsvágy, a semmitérő birtoklási vágy és a hiábavaló világi kívánság. Valaminek képzeli magát, holott semmi. 

Csak ha levetkőztük az óembert az Úr Jézusban való hitben, tudunk minden mást is letenni, 

ami az ő területébe vág. És ebben első a hazugság. 

Rátapad az emberre mint valami sötét árnyék. Természete szerint mindenki hajlamos arra, 

hogy hibáit letagadja. 

Megtérni azt jelenti: igazzá lenni. Vannak emberek, akik általában utálják a hazugságot és szégyellnék magukat, ha másokat becsapnának, de gőgjük megakadályozza őket abban, hogy beismerjék saját igaztalan voltukat. Csak az lesz igazzá, aki alázatosan meghajol Isten előtt.

"Vessétek el a hazugságot!" De hogyan vethetnénk el, ha fel sem ismerjük és ügyet sem vetünk rá? Vigyázzunk szavainkra és kérjük az igazság Lelkét, hogy intsen, valahányszor hamis érveket hozunk fel, büntessen meg, ha igaztalan szó csúszik ki a szánkon. 

- Milyen sokszor túlzunk és fontoskodunk! Csak azt említjük meg, ami előnyös és kedvező fényt vet ránk, a többit elhallgatjuk. 

Nem hazudunk kifejezetten, de megkerüljük az igazságot, nagyzolunk, kétértelműen beszélünk. Valamilyen mellékes okot megnevezünk, de a főokot elhallgatjuk, vagy pedig hallgatásunkkal a másikat hamis hitben hagyjuk, mert kellemetlen a dolgot tisztáznunk. 

Hányszor visszatartjuk az igazságot emberfélelemből vagy nem mondunk igazat, hogy tessünk embereknek. 

Ha Jézus Lelke ezekhez hasonló hamisságokat fed fel bennünk, üdvös azt nyíltan bevallani:

 "Nem mondtam igazat!" Vagy: "Elhallgatással vétkeztem az igazság ellen." 

Az ilyesmit persze nehezen vesszük ajkunkra; mélyen megszégyenítő, de biztos eszköz arra, 

hogy a hamis látszattól megszabaduljunk.

Elsősorban az Úr előtt alázkodjunk meg mélyen, ha hamisságon kapjuk magunkat és keressünk megtisztulást Jézus vérében. A hazugság másokkal kapcsolatban azért olyan utálatos, mert megöli a bizalmat és a szívélyes testvéri érintkezést. A hazug ember kiközösíti magát a gyülekezetből. 

Az apostol kifejezetten hozzáteszi: "mert egymásnak tagjai vagyunk." 

- A nem őszinte lelkület szétválaszt, az igazság összekapcsol, ezért: vessétek el a hazugságot!

NE A LEVEGŐT VAGDOSD❣️

"💞Úgy küzdök, mint aki nem levegőt vagdos. "-(1 Kor 9, 26) 

Ha túljutottunk a megtérés harcán, még nem vagyunk túl a küzdelmeken.
Most az Isten kegyelme által elnyert helyünket kell megtartanunk.
A gonosz ugyan legyőzött ellenség, de a győzelmet mindig újra meg kell ragadnunk hitben.
Pál apostol eltalálta az ellenséget, nem a levegőt vagdosta.

Nem mellé csapott, mint sokan, akik csak látszatra vívnak és nem akarják megadni óemberüknek a halálos döfést. Pál kíméletlen volt saját teste ellen. 

"Megsanyargatom (szó szerint: öklözöm) testemet." Nem volt elnéző és kíméletes a testével, 

hanem szigorú és könyörtelen. 

Nem uralkodhatott rajta többé a test. Pál megfékezte és lekötözte, hogy szolgai helyére utasítsa vissza, ahová való. A test csak eszköze a léleknek, nem szabad uralkodnia felette.

 "Segíts Uram, hogy a testem ne okozzon kárt a lelkemnek" - imádkozott egyszer valaki. 

A testi szükségletek és igények kielégítése nem kerülhet első helyre. 

Ha testünket a szükséges mértéken túl ápolgatjuk, érzékivé, mindenféle kívánság és élvezet táptalajává válik.

Legyünk szigorúak testünkkel és egész óemberünkkel szemben, aki semmi áron nem akar meghalni; ellenkezik, kér, könyörög. Legyünk határozottak: a testünk részéről legnagyobb veszély az élvezetvágy. Sokak számára el van zárva e felé az út, kevesen élhetnek nagy bőségben, a legtöbben szűkös körülményekre vannak ítélve. 

Most csak az a kérdés, hogyan viseli el az ember a szűkölködést. 

Ha élvezetvágy él benne, nincs ínyére a sovány eledel. 

A nemi ösztön is sok alkalmat ad a szakadatlan harcra. 

Nehogy legyőzzön és veszélyes utakra vonjon, amelyek mocsárban és szakadékban végződnek!

 Itt határozottnak és kérlelhetetlennek kell lennünk. 

Ha mindjárt az elején nem állunk ellent, csakhamar beleveszünk a bűnbe.

Természetesen az apostol nem a saját erejéből állt ellent olyan kímélet nélkül saját testének, 

hanem Jézus szeretetének erejében, amely betöltötte a szívét.

Nem képzelte magát mégsem hősnek, aki lenézhet másokat és aki elől a gyengék félelemmel visszahúzódnak. 

Tudatában volt saját gyengeségének; minden erőtelen testvérhez lehajolt, együttérzett velük. 

Legyünk szigorúak önmagunkkal szemben, szelídek és szeretetteljesek másokkal szemben!

Ilyenek a kegyelem talaján álló hősök, ellentétben a saját erejükből harcolókkal.

A TULAJDONKÉPPENI ELLENSÉG❣️

"Nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, a sötétség világának urai ellen, a gonoszság szellemei ellen, amelyek a magasságban vannak. "- (Ef 6, 12) 

Az Ószövetségben Isten népének külső, látható ellenséggel kellett harcolnia: a Kánaánban és körülötte lakó népekkel. Az Újszövetség népének láthatatlan ellenséggel van dolga. 

Végső fokon harca a Sátán és a sötét hatalmak ellen irányul. 

Eredetileg az lett volna az ember rendeltetése, hogy legyőzze a Sátánt és visszaszerezze Istennek a földet, amit a Sátán megrontott. 

Ehelyett a Sátán győzte le az embert és ismételten győzött felette, amíg az asszony magva, a második Ádám, Jézus Krisztus, aki erősebb, le nem győzte az erőset és zsákmányát el nem vette tőle. 

Most Jézus győzelmének erejében nekünk is győznünk kell a Sátánon, de végül is Isten bénítja meg és kapcsolja őt ki teljesen.

Az óember mögött a Sátán áll. Ő szítja fel a gonosz szenvedélyek tüzét, ő indítja fel a bennünk rejtőző gonoszt. Azonnal kezdeményez, ahol erre alkalma nyílik. 

Ravaszul és módszeresen fog a munkához. Gyakorlott ellenség, aki évezredek óta sok millió esetből gyűjtött tapasztalatokat. 

Megkeresi gyenge oldalunkat, ahol könnyű bukást előidéznie. 

Kikutatja a legkedvezőbb időpontot, amikor a legjobban megközelíthet. 

Talán nem állunk az őrhelyünkön, kicsit szabadjára engedjük magunkat, hanyagok vagyunk, szinte félálomban ringatózunk. 

Vagy talán kimerít a munka és túl fáradtak vagyunk. Ő mindezt kihasználja. 

Eközben a gonosz dolgokat ártalmatlannak tünteti fel, hogy gyanútlanná tegyen; nem a legsúlyosabb csábításokkal jön, hanem finom kísértésekkel, amelyek nem látszanak veszélyesnek. 

Aztán lépésről lépésre halad előre és mindig több teret nyer. 

Szívós, állhatatos, tolakodó és fölényesen viselkedik. Hatalmas szellemi erő, akit bizonyos értelemben respektálnunk kell. Legalábbis őrizkedjünk attól, hogy megvetően és lekicsinylően beszéljünk róla, szidalmakat szórjunk rá. Ez sokba kerülhetne és csak a rövidebbet húznánk az ilyen merészséggel. 

A Sátánnak és gonosz szellemi hadának a földfeletti területeken van birodalma, tehát a földi teremtmények felett állnak. Csak az Úr Jézus tud megküzdeni ezzel az ellenséggel. 

Hittel kell megragadnunk az Ő győzelmét, hogy azt magunkévá tegyük. Jézus elől menekül a Sátán.

SIKERES ELLENÁLLÁS❣️

"💞Vegyétek fel az Isten minden fegyverét, hogy ellenállhassatok ama gonosz napon és mindent elvégezve megállhassatok. "- (Ef 6, 13) 

A teljes fegyverzetről van itt szó, amelyből egy darabnak sem szabad hiányozni. 

Legyünk mindig annak a tudátában, hogy a Sátánnal és az ő szolgáival van dolgunk. 

De azért ne hárítsunk rá mindent és ne tegyük őt ún. bűnbakká. 

Mindent vagy a legtöbb rosszat a Sátánra próbálunk hárítani. De a gonoszság elsősorban bennünk van. Jakab apostol ezt nyomatékosan hangsúlyozza: "Mindenki kísértetik, amikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága." 

Alázkodjunk meg minden rossz gondolattal kapcsölatban, ami felülkerekedik bennünk! 

A Sátán nem tudná azt felkelteni, ha nem rejtőzne bennünk a gonoszság magva. 

De már maga az is vigasztaló, ha elmondhatjuk: az ellenség van e dolog mögött! 

Isten gyermekeit sokszor környékezi az a veszély, hogy kishitűvé válnak, ha ismételten előjönnek a régi kísértések, amikre már úgy néztek, mint megharcolt és legyőzött dolgokra. 

Saját magukat sem értik, és olyan rejtélyes előttük; hiszen nem akarják a gonoszt, könnyek között vágynak tőle szabadulni, s azután jönnek pillanatok és órák, amikor a gonosz mégis félelmetes, lenyűgöző módon csalogatja őket. 

Ilyenkor közel állnak az elcsüggedéshez. Vigyázz! Az ellenség az, ne hagyd, hogy leverjen! 

SZENT KÜZDELEM❣️

"💞Legyetek erősek az Úrban és az Ő hatalmas erejében. "- (Ef 6, 10) 

Hívő keresztyénnek lenni harcot jelent. A megszentelt élet küzdelmes élet. 

Hinni azt jelenti: győzni a világ felett (1 Ján 5, 4-5). Isten népére érvényes ez az Ige:

 "Az Úr hadakozik értetek, ti pedig veszteg legyetek" (2 Móz 14, 14; 2 Krón 20, 6). 

A mi harcunk az, hogy hitet nyerjünk, mert az Úr hit által a mienk. 

Akkor Ő veszi át a harcot és viszi "lelkünk perét" (Jer sir 3, 58). 

Csak akkor várhatjuk el valakitől, hogy erős legyen, ha erőforrása van. 

Nekünk az Úr Jézus a kiapadhatatlan forrásunk. 

Ő mindenki számára elérhető. "Öltözd fel erődet" - szól a próféta (Ézs 52, 1). 

Tulajdonképpen milyen erőt kapunk mi Jézusban? 

Nem testi, fizikai erő ez, nem is olyan erő, amit gép termel. 

Ez a szeretet ereje. A legnagyobb hatalom! 

Ha megnyílunk Jézus szeretete előtt és az a szeretet hat ránk, megtapasztaljuk csodálatos erejét. 

Úgy vonz magához minket, hogy fel tud oldani a világhoz vagy saját személyünkhöz való megkötöttségeinktől. 

A világ is hatalmasan vonz, de a keresztre feszített még hatalmasabban! 

Engedd át magad az Ő szeretete vonzásának, akkor szabaddá leszel megkötöttségeidtől. Szabadítsd ki magadat az által, hogy Jézus szeretetéhez kötözöd magad. 

A Megváltó szeretete győztes erő. Az apostollal együtt így kiálthatsz fel: 

"Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít." 

Csak akkor tapasztaljuk meg, milyen erős az ellenség, ha harcba szállunk ellene. Amíg készségesen alárendeljük magunkat neki, nem érezzük hatalmát. Megkötözöttségünket is csak akkör érezzük, ha ki akarunk szabadulni belőle. 

De Jézus győzött!

Szükséges viszont, hogy saját gyengeségünket és tehetetlenségünket felismerjük, mert Krisztus ereje csak a gyengeségben munkálkodhat. 

Ahhoz, hogy Ő növekedjen, nekem alá kell szállanom. "Semmi vagyok" - ismeri be Pál saját magáról. Azok, akik természettől erősnek és erős akaratúnak érzik magukat, mélységesen érzik tehetetlenségüket, mikor a bűnnel és a Sátánnal kell harcolniok.

 "Erőnk magában mit sem ér, mi csakhamar elesnénk!" - kiáltott fel Luther is. 

Aki azt hiszi, hogy áll, közel van az elbukáshoz. 

Az önmagukban gyengék lesznek a legerősebbek, mihelyt gyengeségük hit által Krisztus erejével párosul. Engedjük, hogy naponta, sőt óránként áthasson, különösen a kísértések idején, az isteni szeretet bűnt eltörlő és mindent legyőző ereje.

ÚJRAKEZÉS KEGYELEMBŐL

Ekkor hátrafordult az Úr, rátekintett Péterre.
És megemlékezett Péter az Úr szaváról, amint neki mondta: Mielőtt ma a kakas szól, háromszor tagadsz meg engem. És kiment Péter és keservesen sírt. " (Lukács 22, 61-62)

Az Úr felemelte elbukott tanítványát. Már bukása előtt imádkozott érte, hogy a hite el ne fogyatkozzék és most, amikor a főpap udvarában Péter mellett vezették el, odafordult feléje.
Jézus nem merült el oly mélyen a saját szenvedésébe, hogy ne lett volna egy pillantása tanítványa számára.
Még az sem tartotta vissza, hogy Péter olyan gyalázatosan megtagadta Őt.
Nem gondolkodott úgy, mint mi:
"Ha te nem akarsz tudni rólam, te sem létezel többé a számomra."
Komolyan, de nem lesújtóan nézett rá; mély irgalom csillant fel tekintetében.
Ez át meg átjárta tanítványát és felébresztette tompa kábultságából.
Magához tért és visszaemlékezett az Úr elfelejtett szavára:
"Mielőtt a kakas szól, háromszor tagadsz meg engem."
Ekkor zuhant rá teljes súlyával a bűn.
De mégis úgy érezte: "A Megváltó nem vetett el teljesen, még van számomra egy pillantása, még tudomást vesz rólam."
Ez megolvasztotta kemény szívét, kiment és keservesen sírt.
A Megváltó nem veti el mindjárt az elesett tanítványt.
Péterért már bukása előtt imádkozott, hogy el ne fogyatkozzék a hite, nehogy meghasonlásában és kétségbeesésében úgy fejezze be életét, mint Júdás. 

Nekünk is Ő az egyetlen szószólónk az Atyánál, ha vétkezünk. Ránk is vet egy tekintetet, ha eltévedünk, és ez mindig kijózanítólag hat. - János látja Isten Bárányát, akinek hét szeme van. Ez Isten hét Lelke.
Egyszer nyugtalanít és megijeszt, ha elvetnivalót fedez fel bennünk, máskor ismét kegyelmesen néz ránk, úgy hogy a bűne miatt aggódó szív megvigasztalódik.
Sokszor az Igét teszi hathatóssá egy-egy ilyen ránknézésével és teljesen személyessé válik a szava, vagy egy régebben befogadott Igét juttat eszünkbe és világosság árad szét bennünk.
Jézus nem vonja meg tőlünk "szelíd szemét", ha ránk rohant a gonosz és mint Pétert, minket is legyőzött.
Ez a tanítvány tudatosan, de mégsem szándékosan vétkezett, mint Júdás vagy Ananiás és Safira.
Nagy bukása és a még nagyobb kegyelem, amit átélt, irgalmassá és alkalmassá teszi Pétert arra, hogy megtévedő, gyenge testvéreit hitben és kegyelemben erősítse.
Amint Jézus feléje fordult, úgy fordult később ő is elesett testvéreihez.