MINDEN ÚJJÁ LETT❣️

,,Ezért mi ezentúl senkit sem ismerünk test szerint. Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az.,, (2 Kor 5, 16-17)

Aki Krisztust szereti, õneki él. S mivel a régi dolgok elmúltak és minden újjá lett, nem ismerünk többé senkit „test szerint". Mit jelent ez? Az emberekkel való kapcsolatainkban többé nem a „test" a mérvadó. A test a mi örökölt természetünk, melyet önzõ voltunk teljesen átjárt és megmérgezett. 

Mindaddig, amíg életünk meg nem újul, mi csak azt nézzük az emberekben, hogy kellemesek-e számunkra s kapunk-e tõlük valamit. 

Megfordul a dolog, mihelyt Jézus Krisztusba plántáltatunk és benne új emberré válunk. Most már azt kérdezzük magunkban, hogy mit tehetünk másokért? 

Mivel használhatnánk nekik? Többé nem megyünk el részvétlenül a másik ember mellett, hanem a szeretet szemével nézzük õt. Úgy látom a másikat, mint akiért ugyancsak meghalt Krisztus. 

Többé nem azt nézem, hogy mi az állása, milyen a külseje vagy magaviselete és nem tart vissza az sem, hogy gyámoltalan vagy unalmas ember.

Bizonyos emberek iránt érzett rokonszenvünk vagy ellenszenvünk a „testbõl" ered. 

Az új ember azzal a szeretettel van mások iránt, mint Jézus volt. 

Õneki sem voltak kedvencei és kivételezettjei, mindenki felé nyitott szívvel volt. 

Az újjászületett ember úgy nézi a többieket, mint Krisztusban való felebarátait és eltekint azoktól a dolgoktól, melyek elválasztólag vagy taszítótag hatnak. 

Mindenkivel együtt tud érezni s mindenkit szeretne Jézushoz vinni, hogy azok is olyan boldogok lehessenek, mint õ. 

Jézus többi tanítványai mind testvéreink, még ha van is bennük egy és más, amit nem találunk kellemesnek bennük.

A megvilágosodott ember felismeri másokban is Jézus munkáját. Nem vonul vissza és nem saját ízlése szerint válogatja meg saját társaságát. Szeretettel segít és szolgál a másik felé. 

A régi természet megszûnt, mégpedig egyszerre.

Az ember nem lassanként javul meg. Aki erre vár, menthetetlenül a régi marad. 

Ha pedig saját magunkat akarjuk megjavítani, a tapasztalat szerint még rosszabbá válunk. 

Minél gyökeresebben akarjuk a gonoszt kiirtani, annál jobban megerõsödik. 

Ha azonban hitben a Megváltóra bízzuk magunkat, egyszerre jön létre a változás és nem részletenként. 

Hiszen meghalásról és születésrõl van szó és egyik sem történik apránként. 

Minden újjá lett s ennek az újnak kell minden tekintetben alakot öltenie.

AZ ÉN ÉLETEM KRISZTUS!

"Nekem az élet Krisztus. " (Fil 1, 21)

Az élet Krisztus nélkül csak látszatélet. Ábrándozunk az életről, de amikor felébredünk ebből az álmodozásból, döbbenten jövünk rá arra, hogy ez az élet csak egy gondosan elleplezett halál volt; Isten szemében éppoly értéktelen valami, mint a pelyva. Jézusnak a bűnösök iránt való szeretete, mellyel Pálhoz is fordult, új élet alapja lett. Az Úr közel vonta őt az Atya szívéhez. Amikor Jézus a maga irgalmas kegyelmét közli valakivel s amikor Isten érthetetlen szeretetéből önmagát ajándékozza a bűnösnek, akkor már ott van az új élet is. "Amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem" (Gal. 2, 20). Az új élet, amely kiárad bennünk, ennek az isteni szeretetnek és az afelől való bizonyosságunknak az árjából táplálkozik.

Krisztus lett minden Pál számára, s viszont mindene, beleértve az életet is, most már Urához tartozott. Életének tartalma Krisztus lett. Belőle és neki élt csupán. Ő jelentette azt az életörömöt is, ami őt eltöltötte. Megízlelte és meglátta, hogy milyen jó is volt hozzá az Úr. Elveszíthetetlen öröm forrása lett az a tény, hogy Krisztus az övé és ő a szolgála lehet. Krisztus volt az életereje is, aki mindenre képessé tette. Szenvedni és tűrni tudott érte. A gyalázatot és szomorúságot egyaránt Jézus erejében hordozta. Életcélja is kizárólag Krisztus volt. Az ő szenvedésében és feltámadásában részesülni, hozzá hasonlóvá válni volt minden célja. Megszűnt régi, önző élete. Most már Krisztusból és Krisztusnak él. Vajon ilyen a te keresztyénséged is, vagy még mindig csak önmagad körül forgó élet? Ha valóban Krisztus az életed, akkor ez abban is megmutatkozik, hogy őt éled mások előtt. Látja-e környezeted Krisztust ragyogni a magatartásodból és egész életedből? -

Krisztus az én életem - milyen gazdagságot rejt magában ez a néhány szó! Tudjuk, hogy természeti életünk mulandóság alá vettetett. Ha azonban valóban Krisztus az életem, felesleges aggódnom azon, hogy könnyen elveszíthetem az életemet. Krisztus nem hal meg, s így egy örökké tartó élet birtokosa vagyok. És ha Krisztus az életem, akkor még a meghalás is nyereség, mert a halál még szorosabb kapcsolatot teremt Jézussal. E földi testünk egy bizonyos válaszfalat képez s a halálban éppen ez omlik le, hogy ővele maradjak elválhatatlanul.

🌟AZ ÚJ ÉLET: KRISZTUS MIBENNÜNK❣️

"Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. " (Gal 2, 20) 

Pál számára az élet igazán akkor kezdődött el, amikor Krisztusra talált. 

Mi is akkor élünk igazán, ha Krisztus az életünk központja és hajtóereje. 

A hitetlen ember élete a világban zajlik le és énje körül forog. 

Tápláló forrásai idelent vannak, céljai földiek. 

Egész életük a birtoklásért folytatott hajszában merül ki. 

Ha elveszti pénzét vagy javait, az életnek nincs többé vonzóereje számára. 

Az emberek előtt való tekintély és elismerés körül forog minden. 

Ha ezeket elveszíti, mindent elveszített. Sokan véget vetnek ekkor életüknek.

Ahol szeretetünk, törekvéseink, gondolkodásunk és gondjaink szálai összefutnak, ott van az életünk. A hit bensőséges kapcsolatba hoz minket Krisztussal. 

Úgyszólván beleplántálódunk az ő életébe és szoros kapcsolat teremtődik közte és köztünk. 

Részesei leszünk nemcsak az ő életének, hanem halálának és feltámadásának is. 

Énünk, mely eddig központi helyet foglalt el, vele együtt a keresztre kerül és meghal. 

Krisztus csak a kegyelmet találtak szívében él és uralkodik az eddigi óemberük helyett. 

Az újjászületett ember nem maga él többé, hanem Krisztus él őbenne. 

Önszeretetünk helyét az a szeretet váltja fel, mely nem követelődzik, hanem ad; nem uralkodik, hanem szolgál; nem élvezetekre tör, hanem lemond.

Isten gyermekei számára Krisztus az élet. Távolítsd el őt életükből s az elveszti számukra minden értelmét. Mintha legfőbb idegszálukat vágták volna át. De ki akarná őt elvenni tőlem? 

Csak a magam bűne folytán veszíthetem őt el. Még a halál sem tudja elragadni. 

Éppen ellenkezőleg, őhozzá visz engem közelebb. 

Vajon Jézus ilyen értelemben életeddé lett neked is? 

Csak régi, értelemetlen életed elvesztése árán kerül birtokodba ez az igazi élet. 

Csak aki elveszíti életét, találja meg azt - mondja az evangélium. 

Aki pedig földi életét mindenáron meg akarja tartani, az elveszíti azt. 

Számára a halál valóban veszteség lesz, mert vele mindent elveszít.  

Add tehát régi, bűnös életedet halálba! Oda való az, nem alkalmas semmi másra. 

Ekkor találsz Jézusban új életre, mely nem szalad el az idővel s nem lesz egyre szegényebb és elesettebb, hanem olyan életre, mely mindig gazdagabbá, erőteljesebbé válik, aszerint, ahogy Krisztus benned növekszik.

A nagy belső átváltozás

"A násznagy pedig megízlelte a borrá lett vizet. " (János 2, 9)

A kánai menyegző csodája nemcsak egy pillanatnyi zavarban jelentett segítséget, hanem mélyebb és maradandóbb hatása is lett. A hat kőveder a törvény által előírt kézmosás céljaira állt ott. 

Vizük egyszersmind az ószövetségi törvényt jelképezte. Csak külső tisztulásra volt jó. 

Nem volt meg benne a bor ereje és tüze.

A tanítványok is mindaddig az ószövetségi törvény emberei voltak, azaz a törvény szempontjából kegyesek és komolyak, most azonban mélyreható átalakulást kellett megtapasztalniok. Új életre volt szükségük. Ma is sok templomos és buzgó ember akad közöttünk, aki a törvény oldaláról nézve kegyes, de hiányzik náluk a fődolog, az új élet. Kegyességük megszokott vágányon mozog, időnként imádkoznak vagy néhány verset elolvasnak a Bibliából. Életmódjuk kifelé tisztességes és a törvény betűinek megfelelő. Mindenesetre még az ilyen kegyesség is jobb, mint a zabolátlan élet és a teljes istentelenség; de hiányzik belőle az Isten iránt való szeretet ereje, mert minden csak kötelességből történik.

A törvény csak akkor tölti be célját, ha nevelőként Krisztushoz vezet minket. Azonban hányan akadnak el egész életükben a keresztyénségnek ilyen törvényes fokán. Egész kegyességük önerőből jön létre, Isten ereje nélkül. A legrosszabb azonban az, hogy tévhit keletkezik bennük, mintha mindenük meglenne és teljesen kielégíti őket egy formális vallásosság. Az ilyen ember gazdag és nincs szüksége semmire. Nem is sejti, mennyire nyomorult, szegény, vak és mezítelen Isten felől nézve. Másokat lenéz és nem tudja, hogy önmaga még ott sem tart, ahol azok. Szembekerül mindazokkal, akik komoly lelkiéletet élnek, gyűlöli és üldözi, sőt szidalmazza őket, pedig közben éppen ezáltal kerül egyre messzebb Isten országától. Nem egyszer a világ gyermekei nyitottabbak az igazság felé, mint az ilyen megcsontosodott kegyesek.


A víznek borrá való átváltozása látatlanul ment végbe, és az kitűnőnek bizonyult. Ilyen a belső áltváltozás is, s az sem marad elrejtve. Észreveszik a családtagok, munkatársak és mindazok, akiknek dolguk van az újjászületett emberrel. A bor jókedvet teremt. Akit a Szentlélek újjáformált, az másokat is üdít és erősít. - Jézus csak azt változtatja át, aki belátja, hogy neki erre mindenképpen szüksége van.

A NAGY BELSŐ ÁTVÁLTOZÁS❣️

,,A násznagy pedig megízlelte a borrá lett vizet.,, (János 2, 9)

A kánai menyegzõ csodája nemcsak egy pillanatnyi zavarban jelentett segítséget, hanem mélyebb és maradandóbb hatása is lett. A hat kõveder a törvény által elõírt kézmosás céljaira állt ott. 

Vizük egyszersmind az ószövetségi törvényt jelképezte. Csak külsõ tisztulásra volt jó. 

Nem volt meg benne a bor ereje és tüze.

A tanítványok is mindaddig az ószövetségi törvény emberei voltak, azaz a törvény szempontjából kegyesek és komolyak, most azonban mélyreható átalakulást kellett megtapasztalniok. 

Új életre volt szükségük. Ma is sok templomos és buzgó ember akad közöttünk, aki a törvény oldaláról nézve kegyes, de hiányzik náluk a fõdolog, az új élet. Kegyességük megszokott vágányon mozog, idõnként imádkoznak vagy néhány verset elolvasnak a Bibliából.

 Életmódjuk kifelé tisztességes és a törvény betûinek megfelelõ. 

Mindenesetre még az ilyen kegyesség is jobb, mint a zabolátlan élet és a teljes istentelenség; de hiányzik belõle az Isten iránt való szeretet ereje, mert minden csak kötelességbõl történik.

A törvény csak akkor tölti be célját, ha nevelõként Krisztushoz vezet minket. 

Azonban hányan akadnak el egész életükben a keresztyénségnek ilyen törvényes fokán. 

Egész kegyességük önerõbõl jön létre, Isten ereje nélkül. 

A legrosszabb azonban az, hogy tévhit keletkezik bennük, mintha mindenük meglenne és teljesen kielégíti õket egy formális vallásosság. 

Az ilyen ember gazdag és nincs szüksége semmire. Nem is sejti, mennyire nyomorult, szegény, vak és mezítelen Isten felõl nézve. 

Másokat lenéz és nem tudja, hogy önmaga még ott sem tart, ahol azok. 

Szembekerül mindazokkal, akik komoly lelkiéletet élnek, gyûlöli és üldözi, sõt szidalmazza õket, pedig közben éppen ezáltal kerül egyre messzebb Isten országától. 

Nem egyszer a világ gyermekei nyitottabbak az igazság felé, mint az ilyen megcsontosodott kegyesek.

A víznek borrá való átváltozása látatlanul ment végbe, és az kitûnõnek bizonyult. 

Ilyen a belsõ áltváltozás is, s az sem marad elrejtve. 

Észreveszik a családtagok, munkatársak és mindazok, akiknek dolguk van az újjászületett emberrel. 

A bor jókedvet teremt.  Akit a Szentlélek újjáformált, az másokat is üdít és erõsít. 

- Jézus csak azt változtatja át, aki belátja, hogy neki erre mindenképpen szüksége van.

AZ ÚJJÁSZÜLETÉS KEGYELME❣️

"💞Akik nem vérből, sem testi ösztönből, sem valamely férfiú akaratából, hanem Istentől születtek. " (János 1, 13) 

Az újjászületés nem választható el a megigazulástól. 

A megigazult embert Isten előhozza a bűn halálából és élővé teszi. 

A megigazult ember tehát újjászületett ember is.  Ugyanannak a kegyelemnek két oldala ez. 

Éppen úgy nem oszthatók meg, mint maga Jézus sem osztható ketté. -

 Isten gyermekeinek életében két születés van. 

Az elsőben az Ádámtól örökölt életet nyerik el, a másodikban a krisztusi életet. 

Egy új emberiségnek lettek a tagjai, mely Krisztustól ered. 

Az első ember, Ádám, földi és éppen ezért mi is földi teremtések vagyunk. 

A második ember, Krisztus, mennyei s így az övéi egyben mennyeiek is. 

Ami testtől született, test is marad; csak az újjászületés útján jutunk Isten országába.

"Szükséges nektek újonnan születnetek" - mondja Jézus. 

Mindaz, aki vérből és a test akaratából születik, bűnös és gonosz természetet hoz magával a világra. 

A rosszra való hajlam bennünk van és ez a sötét, önző testi akarat plántálódik tovább. 

Természettől fogva a "harag gyermekei" vagyunk, tehát nem vagyunk részései a szeretet országának. 

Csak újjászületés révén juthatunk be abba az új emberi közösségbe, mely Jézussal vette kezdetét. Szüleinktől örökölt vér szerinti származásunkban is akadnak használható jellemvonások és hálaadást kiváltó adottságok. 

De a gonosz tulajdonságok is tovább öröklődnek és tapasztalatból tudjuk, milyen nehéz ezeken a gonosz hajlamokon úrrá lennünk, melyeket úgyszólván vérünkben hordozunk. 

Mennyi bajt és fájdalmat okozott már például az átöröklött terheltség! 

De Jézus még ezeken a természeti tehertételeken is úrrá tud lenni. 

Senki ne gondolja tehát, hogy ennek így kell lennie s ez vagy az a bűn már a vérében van. Isten Fiának vére a mi szennyezett ádámi énünket is tisztává teheti.

Az Istentől született emberben egy új, felfelé mutató élet indult meg. 

A testi gondolkodás Istennel való ellenségeskedést hoz magával. Isten gyermekei viszont összhangban élnek mennyei Atyjukkal. Új életüket nem egy férfi indulatának, hanem a szent Isten akaratának köszönhetik (Jak 1, 18).

Szent szeretetének ez az akarata nyomja rá bélyegét gyermekeire. 

Volt-e már ilyen második születésben részed, melyben Istentől új, és tiszta életet kaptál ajándékba, vagy még mindig az első, a földi, azaz bűnből való születésed hatásai alatt élsz csupán?

Jézus megújító munkája

"Azt tanácsolom neked, végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy. "
(Jelenések 3, 18)

Az Úr tűzben megpróbált arany birtokában van, melynek megbízható és valódi volta pontos ellentéte minden látszólagos értéknek és selejtes munkának. Isten Igéje szerint az ember a maga megtéretlen állapotában tartalmatlan és üres. Így is mondja a Biblia: "hiábavaló". Minden a láthatók és a mulandók körül vagy saját személyünk körül forog. Minden, amit ez a világ produkál, beleértve a legnemesebbet is, salakos, azaz szennyezett. Vannak például emberek, akik újjászületés nélkül is hűségesek, becsületesek, kötelességtudók, de mindezek a jó tulajdonságok az önszeretet salakját hordják magukon. Mindjárt észre lehet ezt venni az illetők érzékenységén vagy megkeseredésén, mihelyt szorgalmukat vagy nemes törekvésüket félreismerik, vagy éppen hálátlansággal viszonozzák. Tehát még erényeink is salakosak.

Mit értsünk most már az aranyon? Azt az Istenből való életet, melyet a megigazult bűnös nyer. Krisztus gondolkodásmódja, a mennyei bölcsesség, az új értelem az, mely Isten gyermekeinek osztályrészül jut. Az önzéstől mentes tiszta szeretet, egyszóval az az isteni teljesség és a Lélekkel való megteljesedés, amit Jézustól nyerünk, midőn őáltala bűneinkből megtisztulunk.

Az Úr itt vételről beszél. "Végy tőlem aranyat." Különös kifejezés ez. Hát nem ad az Úr mindent ingyen? Dehogynem! Olyan pénznélküli vételre vonatkozik ez, amilyenről Ézsaiás próféta beszél (Ézs 55, 1). A "venni" igének itt kettős értelme van. 1.) Az, hogy valamire igényt tartunk és kérjük a magunk számára. Kérjed tehát tőle buzgón és sürgetőleg imádságban ezt az aranyat és fogd szaván az Urat. Ha egyszer azt a tanácsot adja neked, hony "végy", akkor nem tagadhatja meg tőled ajándékát. Csak könyörögj érte állhatatosan! - 2.) Venni azt is jelenti, hogy valamit valamiért felkínálni, mint árat adni. Ha te például Jézustól szeretnéd megkapni azt a világosságot, hogy minden körülmények között felismerjed az igazságot, oda kell adnod minden eddigi hamis tündöklést és hamis elképzelést. Ez pedig nem könnyű dolog, mert az ember szívesen ringatódzik édes álmokban és visszariad a meztelen valóság felismerésétől. Mindazt a szegényes rongyot, melybe oly szívesen takargatod magad, oda kell adnod. Ekkor tesz Jézus gazdaggá mennyei javakban és örömökben.